Az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői megállapodtak abban, hogy széles körű engedményeket tesznek Írországnak, biztosítandó a lisszaboni szerződésről várhatón jövő ősszel tartandó második ír népszavazás sikerét. Ugyancsak egyetértés született a brüsszeli csúcstalálkozón tegnap abban a kétszázmilliárd eurós programban, amely reményeik szerint segíti a gazdaság élénkítését a 27 országban. A csúcstalálkozó sikert hozott a klímavédelmi csomag elfogadásával is, Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök, az EU soros elnöke szerint ,,nincs a világon egyetlen kontinens sem, ahol olyan szigorú klímavédelmi előírásokat fektettek le, mint Európában".
Az uniós reformszerződés ratifikálásának értelmében a 27 tagállam hajlandó lemondani az uniós biztosok számának tervezett csökkentéséről, minden tagállamnak a jövőben is lesz biztosa. A közösség továbbá garantálja, hogy a döntéshozatali és intézményi rendszert megreformáló lisszaboni szerződés nem fogja érinteni Írország semlegességét, illetve adó- és abortuszpolitikáját.
Ami a gazdaságösztönzést illeti, az Európai Bizottság javaslatain alapuló csomag figyelembe veszi a tagállamok nemzeti sajátosságait, és összértékben kétszázmilliárd eurónyi intézkedést helyez kilátásba. Gordon Brown brit miniszterelnök megerősítette, hogy az uniós bruttó össztermék mintegy 1,5 százalékát érintő programról van szó. A csomag elemei között a munkahelyek megvédésére, a kereslet növelésére, a bizalom erősítésére, továbbá beruházásösztönzésre vonatkozó javaslatok is találhatók. Az intézkedések költségeinek java részét (számítások szerint 170 milliárd eurót) a tagállamoknak kell állniuk, a többit az uniós központi költségvetésből biztosítják.
Több tagállam, köztük Magyarország, mindazonáltal már korábban jelezte, hogy elsősorban átcsoportosítással teremti elő az élénkítéshez szükséges összeget. A jóváhagyott szöveg kiemelte a legtöbb tagországban már olcsón támogatáshoz juttatott bankok szerepét az ipar és a szolgáltatások ágazatainak segítésében, aláhúzva annak fontosságát, hogy most a pénzintézetek segítsék kedvezményes kölcsönökkel a reálgazdaság szereplőit.
A korábban elhatározott célkitűzés, hogy 2020-ra húsz százalékkal csökkentik az EU tagállamaiban az üvegházhatású káros gázok kibocsátását, immár, ha bonyolult is, de konkrét menetrendet tartalmaz. A tárgyalások folyamán Magyarország bizonyult kulcsszereplőnek. Jóllehet Gyurcsány Ferenc kormányfő csütörtökön a késő éjszakai órákig tárgyalt, és próbálta védeni a magyar álláspontot, végül is különösebb engedmények nélkül kénytelen volt beadni derekát, nem vétózta meg a 26 tagállam által már elfogadott kompromisszumot. A bonyolult egyezség tartalmazza, hogy bizonyos energetikai nagyvállalatok és az új tagországok kedvezményes kibocsátási kvótákat kaphatnak, amelyeket árverésen értékesíthetnek. Brüsszel kezdetben az összes ingyen elérhető kvóta tíz százalékát tartalékolta volna egy szolidaritási alapban az új tagállamok részére, amelyet végül tizenkét százalékra emeltek. A két százalék öt százaléka jut Magyarországnak, és ezen felül az olyan energiaigényes cégek, mint a kerámia-, cement- és üvegipari nagyvállalatok, ingyenes kvótát kaphatnak.
