Prédikációjában a főpásztor felidézte, a Kárpát-kanyar hegyei közt épült településen egykor határőrállomás működött, és hosszú ideig nem volt igény templomra. Aztán amikor családok kezdtek itt letelepedni, az egyházak a híveik után mentek. A templom előbb csak egy szoba volt, de aztán egyre bővítették, szépítették, hogy megfeleljen a rendeltetésének. A püspök arra is kitért, hogy a fenyvesekkel övezett Kommandó lakói, az erdőbe kimenve gótikus boltozat látványát élhetik át, ha a magasban összeérő fákra néznek. A szerény templomról szólva kijelentette, nem gótikus stílusban épült székesegyház ez, de itt is meg kell történnie velünk ugyanannak a csodának és el kell érkeznünk Isten magasságába.

Az istentisztelet keretében Ba­logh Zoltán, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye esperese beiktatta hivatalába a 467 lelket számláló gyülekezet lelkészét, Kelemen Álmost.

Soltész Miklós, Magyarország Miniszterelnökségének egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára felidézte: 470 évvel ezelőtt, szeptember 9-én kezdődött Eger ostroma, amely során a várvédők hősiessége ötven évre megállította az Oszmán Birodalom előrenyomulását. Úgy véli, a Kárpát-kanyar hegyei közt fekvő Kommandó is végvárnak tekinthető, hiszen lakói nemcsak maguk, hanem tágabb környezetük identitásának, nyelvének, kultúrájának, hitének, valamint föld- és erdővagyonának őrzői is. Az államtitkár szerint, míg az egri várvédőket az ország magukra hagyta, a kommandóiak folyamatosan azt érezhetik, hogy nincsenek egyedül. A magyar állam támogatásával épült óvoda és szabadidőközpont a faluban, és magyar állami támogatással újult meg a református templom is, a falu leégett iskolájának újjáépítését pedig a román állam finanszírozta – emlékeztetett. Milyen jó lenne, ha a kommandói győzelem is ötven évre megerősítené a nemzetet Kommandón, Kovásznán és Székelyföldön is, mondta, és hozzátette: bízik benne, hogy így lesz. Békés, de küzdelmes egymás mellett élés kell a többségi társadalommal, de mindamellett nekünk nyíltan ki kell mondanunk, hogy kultúránkat, nyelvünket, a hitet, a földet és az erdőt is meg kell őriznünk – jelentette ki az államtitkár.

Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke elmondta, hogy az 1060 méter magasan fekvő faluban, amely Székelyföld egyik legkeletibb települése, ritkább ugyan a levegő, de sűrűbb a mindennapi élet. Néhány napja az öt éve leégett tanoda helyén felépült új iskolában kezdhették a tanévet a falu gyermekei, továbbá az idén januárban leégett házsor károsultjainak a megsegítésén dolgozik a kommandói közösség a hatóságok támogatásával.

Gödri Bíborka helybeli ikés ifjú így fogalmazott: Ezentúl a kommandói templom nemcsak egy olyan hely lesz, mely emlékeztetésül szolgál, hogy mindig van remény, hanem egyben a nemzeti összefogást fogja eszünkbe juttatni határon innen és túl. Hozzátette, ez a hely az összetartás és a kölcsönös segítség szimbóluma, mostantól fogva még inkább, mint az elmúlt évtizedekben. Emlékünk úgy maradhat fent, ha valami szépet alkotunk, valami olyat, melynek tisztelete és csodálása összeköt minket. (sz.)