A megnyitón Balogh Zoltán, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye esperese, a Kovászna Belvárosi Egyházközség lelkésze köszöntötte az ünneplő közönséget, meghívottakat, az épület tervezőjét és kivitelezőjét.

Az óvoda építésének ötlete 2017-ben a Kálvin-napok alkalmával született meg. Az ünnepségen részt vevő Kató Béla püspöknek akkor mutatták meg a telket, ahová az óvodát képzelték. Neki köszönhetően kapcsolódhattak a magyar kormány programjához, egyeztettek a polgármesteri hivatallal, az akkori óvoda vezetőjével. Aztán következett a tervezés és a kivitelezés – ismertette az előzményeket Balogh Zoltán lelkipásztor, aki hozzátette: az új intézmény „megható összefogás gyümölcse”, aminek köszönhetően a kovásznai magyar gyermekek ünneplő szívvel, székely ruhásan birtokba vehetik az óvodát. „Köszönetemet fejezem ki a magyar kormánynak, az Erdélyi Református Egyházkerületnek, Kató Béla főtiszteletű püspök úrnak, amiért minden támogatást megadtak azért, hogy álmaink valóra váljanak, illetve köszönet mindazoknak, akik építettek, terveztek, munkás kézzel, érző szívvel, tudással, szakszerűséggel dolgoztak” – zárta beszédét Balogh Zoltán.

Tavaly, 2021-ben az egyhangúlag elfogadott 171-es helyi tanácshatározattal Kovászna önkormányzata 7 évre haszonkölcsönbe vette a befejezett épületet, azzal a vállalt feltétellel, hogy abban magyar tannyelven folyik majd a bölcsődei, óvodai oktatás. Ezt követően ugyanazzal a tanácshatározattal átruházták az ingatlan működtetési jogát az Óvodaközpontra, azonos megkötéssel. Így ma már állami oktatási hálózatban üzemel az új épület – mondta Gyerő József polgármester, aki hozzátette „Kovászna és lakói nevében köszönetemet fejezem ki Magyarország kormányának és Orbán Viktor miniszterelnök úrnak az irántunk tanúsított felelősségvállalásért és a nemzeti megmaradásunkat segítő anyagi-erkölcsi támogatásért, az Erdélyi Református Egyházkerületnek és Kató Béla püspök úrnak, a Kovászna Belvárosi Egyházközségnek, Balogh Zoltán esperes úrnak az ügy iránti elköteleződésért, szervező, ügyintéző munkáért, a terület biztosításáért”. A polgármester megjegyezte, hogy „a finanszírozó által megkötött feltétel összhangban van az oktatási miniszter 6134/206. számú rendelete 4. cikkelyének 2. bekezdésével, mely tételesen megfogalmazza, hogy a nemzeti kisebbség anyanyelvi oktatása céljából létrehozott csoportok, osztályok, egységek nem minősülnek iskolai szegregációnak, elkülönítésnek. Azzal ellentétben, amit a közelmúltban próbáltak a közvélemény megtévesztésében, magyarellenes hangulatkeltésében érdekelt politikai haszonlesők a köztudatban elhinteni. Egyébként több romániai iskolában folyik kizárólagos nem román nyelvű oktatás, hogy csak a brassói Honterus Líceumot említsem”.

Magyarország kormánya nevében Tóth László csíkszeredai főkonzul köszöntötte a jelenlevőket, és kifejezte nagyrabecsülését a helyi közösségnek, a városnak, a református gyülekezetnek, az egyházkerületnek az elvégzett munkáért. „Az elmúlt 12 évben erőinket összeadva arra törekedtünk, hogy az anyanyelvű oktatás hálózata és spektruma teljes legyen: azaz a bölcsődétől az egyetemig minden magyar gyermeknek lehetősége nyíljon anyanyelvén tanulni. Célunk továbbra is közös: ne álljon elő olyan helyzet, hogy intézmény, infrastruktúra, épület hiányában magyar gyermek iskolai nyelvváltásra kényszerüljön” – mondta a főkonzul, aki azt is ismertette, hogy az utóbbi hat év alatt a magyar kormány az óvodafejlesztési programra több mint 60 milliárd forintot fordított, amelyből a Kárpát-medencei külhoni területeken 179 új óvoda és bölcsőde épült, 713 intézmény fejlesztésére, épületének külső és belső felújítására vagy bővítésére került sor, és további, mintegy 400 óvoda kapott új játszóteret.

Benedek Ildikó Anna, az óvoda igazgatója „csodának” nevezte az új intézményt, hiszen amint mondta: amikor 2020-ban először hallott az új óvoda építési tervéről, csak legyintett, nem hitte el, hiszen régebben elkezdtek építeni Kovásznán egy másik óvodát, reménykedtek, hogy elkészül, de mind hiába. „És láss csodát: mint a gomba, úgy nőtt ki a földből az új óvoda épülete” – fogalmazott az igazgatónő, aki minden érintettnek megköszönte a létesítményt, és hozzátette, hogy egyetlen eszköz van a pedagógusok kezében, amivel fizethetnek az új óvodáért, az a gyermekek nevelése.

Kató Béla püspök az intézménylétesítés fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta: a politikai vezetés és az egyházak intézményei arra valók, hogy segítséget nyújtsanak a szülőknek abbéli elhatározásában, hogy gyermekeiket miként és hogyan szeretnék felnevelni. „Otthon nem lehet óvodánk, templomunk, nem lehetnek intézményeink. Az intézmények keretében lehet csak a nyelvet, kultúrát és hagyományokat ápolni, és ott alakul ki az identitásunk. Nem az államé, nem a hatalomé a gyermek, hiszen Isten nekünk ajándékozta. Nekünk van felelősségünk, hogy mi fog vele történni, milyen hitben, milyen nyelvtudással fog az életbe menni, hol és kivel keresi a kapcsolatokat, hiszen ez egy közösségben történhet meg. Hiszem, hogy ezek a székely ruhás kisgyermekek tudni fogják, hogy kik és hová tartoznak. Az egyház segíteni akar a nevelésben. Az, hogy a mi egyházunk az intézményépítést tűzte ki egyik nagyon fontos céljául, tudta, hogy miért teszi. És az rendkívül fájdalmas, hogy ha valaki megkérdőjelezi a mi tiszta szándékunkat. Mert mi csak azt akarjuk teljesíteni, hogy amit Isten nekünk adott, a mi gyermekeinkért felelősséggel tartozunk – hangsúlyozta a püspök, és arról biztosította a szülőket és pedagógusokat, hogy az egyház nem fogja elhagyni ezt az intézményt, nyomon követi, és mindenkor visszajönnek ide, amikor úgy érzik, hogy segítségre és támogatásra van szükség.

A zárórészben ünnepi műsort mutattak be az óvoda csoportjai, majd Kató Béla püspök Isten áldását kérte az óvodára, a benne dolgozó pedagógusokra, szülőkre, gyermekekre és a helyi közösségre egyaránt. A rendezvény szalagvágással, majd nemzeti imánk eléneklésével ért véget.

Az óvoda tervezője a sepsiszentgyörgyi Zakariás Attila és csapata, kivitelezője a szintén megyeközponti Instal-All Kft., a beruházás értéke közel 280 millió forint.