Most már az égi kávéház teraszán muzsikál drága jó mesterem, a zalánpataki Préda Jenő bácsi (1928–2022).
2007 augusztusában muzsikát tanulni mentem hozzá, és míg észrevettem volna, ő az életre tanított meg. Talán összekötött minket valami távoli vér szerinti kapcsolat, ám a 15 év alatt olyan szoros kötelék alakult ki kettőnk között, amilyen egy bölcs nagyapa és unokája közt lehet. Ott volt mindhárom könyvem megszületésénél, és együtt muzsikáltunk át minden könyvbemutatót. Ő büszke volt rám, én meg mérhetetlenül tiszteltem őt, a mesteremet, a pedagógust, a nagybetűs Prímást, az Embert.
– Nagyapád még veszi-e kezébe a hegedűt? – szegezték néha nekem a kérdést rég nem látott ismerősök. És én olyankor oly’ büszke voltam...
– Igen, még muzsikál – feleltem boldogan – mert neki „a muzsika, a zene: gyógyszer” – idéztem közben Jenő bácsi szavait.
– Mán két hete nem vettem kezembe a muzsikát, Barnikám... – panaszolta nemrég Jenő bácsi. És akkor láttam életemben először sírni...
Aztán mesélni kezdett nekem régmúltról, háborúról, nehéz világról, békéről... Azokról az időkről, amikor még éltek a társak, és öttagú banda élén húzta májusi éjszakákon, muskátlis ablakok alatt. Bent fehér női kezek remegtek a függönyök mögött, aztán gyufaszálak gyúltak... „Ha vót olyan leány, akinek nem vót legény, aki húzasson, akkor mi annak az ablaka alá es elmentünk, s húztunk neki es...”
Most újra kiegészült odafenn a banda, újra van prímása az égi zenekarnak.
Még most is hallom a mester szavait, melyeket utolsó találkozásunkkor intézett hozzám, de szólhat akár mindenki számára: „Gondold meg tízszer, Barnikám, és csak egyszer cselekedjél, mert az életet olyan könnyen el lehet rontani, de visszacsinálni olyan nehéz...”
Drága Jenő bácsi, szeretett mesterem, köszönöm szépen a türelmét, az oktatást, a megannyi nótát, azt a sok anekdotát, a sok közös muzsikálást és a nevelést!
Míg újra együtt muzsikálnánk, ölelje keblére az Isten!
Préda Barna
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
