Hadnagy Gábor, a távfűtést szolgáltató Urbana Rt. vezérigazgatója szerint nagyon kevesen voltak azok, akik leváltak, az átlaghoz képest többen voltak a visszacsatlakozók, és ami szintén meglepetés volt, hogy sok tömbházban kérték idén a vízszintes elosztású fűtésrendszer kiépítését, mert ez teszi lehetővé, hogy pontosan mérni lehessen a lakások által elfogyasztott hőenergiát és ennek megfelelően számlázzák ki a költségeket. Az igazgató elmondta: „amíg érvényben van a kormány által garantált ármoratórium, addig nem változik semmi, tehát az árplafon és a reális ár közti különbözetet az állam fizeti a szolgáltatónak”, a kérdés az, hogy az állam meddig tudja finanszírozni a teljes lakosság energiafogyasztási költségeinek egy részét. Tavasszal ugyanis még 450 lejes megawattóránkénti áron kapta a távhőszolgáltató a földgázt, aminek az ár­plafonját 370 lejben határozta meg a kormány, azaz a 370 lej és a 450 lej közti különbözetet az állam fizette. Július végére, augusztus elejére a 450 lejes ár 870 lejre nőtt, az államkasszát terhelő különbözet pedig ennek megfelelően 80-ról 420 lejre. A drágulás megállíthatatlannak látszik: a cég gázszolgáltatójának novembertől érvényes ajánlatában már 1975 lejes megawattóránkénti ár szerepel, de 4000–5000 lejes ár is előfordul a piacon. (Székelyhon)

FOGYNAK AZ OLVASÓK IS. A könyvtárak csaknem fele bezárt, a könyvtárlátogatók száma pedig harmadára csökkent 1990 óta – közölte a Digi24.ro hírportál a statisztikai intézettől (INS) származó adatokat és saját kutatásának következtetéseit ismertetve. A rendszerváltás óta eltelt három évtizedben – 1995 és 1996 kivételével, amikor 277 új könyvtárat alapítottak – minden évben könyvtárak százait számolták fel Romániában, ahol 1990-ben még 16 665 ilyen intézmény létezett. Az országban jelenleg már csak 8458 nemzeti, egyetemi, szakosodott, iskolai, magán- vagy közkönyvtár működik. 1999-ben még 6,1 millió lakos tért be legalább egyszer egy könyvtárba, 2019-ben 3,1 millió, tavaly pedig 2,1 millió. (Transtelex)