Továbbra sem tiszta, hogy mi történt pontosan az Északi Áramlat gázvezetékeinél, de az biztosnak tűnik, hogy célzott támadás okozta a szivárgást a tenger alatt. Szabotázst emlegetnek az európai és amerikai országok is, vizsgálatot követel Moszkva is, Amerika pedig a biztonsági intézkedések fokozására szólította fel az európai államokat. A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Jelenleg egyik vezetékpár sem üzemel, de a robbanásokat megelőzően gázzal voltak feltöltve. Az Északi Áramlat 1. azért nem, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást az összes turbina meghibásodására és arra hivatkozva, hogy szervizelésüket a Siemens a szankciók miatt képtelen ellátni. Az Északi Áramlat 2. üzembe helyezési eljárását a német fél állította le, Oroszország Ukrajna elleni támadására hivatkozva. Annyi biztos: a vezetékek jó ideig nem lesznek alkalmasak gáz szállítására Oroszországból Németországba.
A vezetékrendszert üzemeltető Nord Stream AG közlése szerint az Északi Áramlat 1. és az Északi Áramlat 2. négy tengeri csővezetékéből hármat ugyanazon a napon példátlan károsodás ért, és a helyreállítás ütemezését nem lehet megbecsülni. A Der Tagesspiegel című német napilap saját forrásaira hivatkozva azt írta, hogy célzott szabotázs lehet a csővezetékek nyomáscsökkenésének oka.
Az Északi Áramlat 1. és 2. csővezetéken keletkezett kár nem véletlen, az európai energia-infrastruktúra bármilyen szándékos megzavarása teljességgel elfogadhatatlan, amire az Európai Unió határozott és egységes választ fog adni – jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő. Az unió nevében közzétett nyilatkozatában kiemelte: az Európai Uniót mély aggodalommal tölti el, hogy minden rendelkezésre álló információ alapján a gázszivárgás szándékos cselekmény következménye. A Balti-tenger nemzetközi vizein észlelt gázszivárgás biztonsági és környezetvédelmi aggályokat vet fel, az EU ezért támogatni fog minden olyan vizsgálatot, amellyel a cél annak tisztázása, hogy mi és miért történt.
Sajtóhírek szerint Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett a gázszivárgásokkal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó két orosz gázvezetéken észleltek. Mette Frederiksen dán miniszterelnök úgy nyilatkozott: egyértelműen szándékos cselekmények okozták az Északi Áramlat 1. és az Északi Áramlat 2. földgázvezetéken a szivárgást, amely nem lehetett baleset következménye. Dan Jörgensen energiaellátási miniszter azt közölte, hogy robbanások okozták a károkat. Németországban vannak, akik közvetlenül Oroszországot teszik felelőssé a történtekért. Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a német szövetségi parlament (Bundestag) védelmi bizottságának elnöke szerint az orosz vezetés állhat az Északi Áramlat 1. és az Északi Áramlat 2. földgázvezeték elleni támadás mögött.
Hasonlóan értékeli a helyzetet a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik vezető szakpolitikusa, Roderich Kiesewetter, aki szerint biztonságpolitikai szempontból az energetikai infrastruktúra elleni szabotázsakciók célja az elrettentés és a fenyegetés, a félelem terjesztése. Moszkva megmutatta már, hogy az orosz földgázt közvetlenül – Ukrajna és Lengyelország megkerülésével – Németországba szállító Északi Áramlat vezetékrendszereket eszközként, az energiát pedig fegyverként használja, így a minapi támadás illeszkedik az eddigi orosz mintázatba, amelynek jellemzői az állami terrorizmus és a hibrid műveletek – fejtette ki Roderich Kiesewetter.
Reagáltak az oroszok is. A Kremlt rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. Peszkov nem zárta ki, hogy a gázvezetékek megszakadása szabotázs eredménye lehet. Ugyanakkor leszögezte: Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy a Gazpromot, mint a csővezeték tulajdonosát, bevonják az Északi Áramlat vezetékein történt rendkívüli események kivizsgálásába. Peszkov szerint, mivel még az sem világos, hogy mi történt a vezetékekkel, azt sem lehet megjósolni, hogy meddig tarthat a javítás. Peszkov ostobaságnak nevezte a feltételezést, mely szerint Oroszországnak köze lehetett a történtekhez, rámutatva, hogy Moszkva nem lehetett érdekelt az incidensben, mert Európába vezető gázszállítási útvonalakat veszített el.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.