Áprilisban két megyei képviselő, Könczei Csaba és Gál Károly törvénytervezetet nyújtott be a törvénytelen legeltetések visszaszorítása érdekében, hiszen mint köztudott, a téli és kora tavaszi, főleg juhokkal történő legeltetéssel rengeteg kár keletkezik a szántóföldi kultúrákban és a frissen sarjazó legelőkön. A nagy baj, hogy a legeltetés a legtöbb esetben a nem saját tulajdonú földeken történik.
A törvényjavaslatot a szenátus szeptember 19-én elsöprő többséggel megszavazta (111-en szavaztak mellette, és volt két tartozkodás). Könczei Csabát kérdeztük a továbbiakról.
A képviselő elmondta, hogy a javaslatot a képviselőháznak is meg kell szavaznia, erre hamarosan sor kerül, remélhetőleg még a mostani őszi ülésszakban. Reményei szerint a képviselők mellette lesznek, hiszen a törvénytelen, nem saját tulajdonú területeken való legeltetés országszinten rengeteg problémát és kellemetlenséget okoz. Nem titkolta azt sem, hogy erősen lobbiznak a törvénytervezet jogerőre emelkedése mellett.
A törvénytervezet egy sor szabályozást vezetne be a községenkénti legeltetés megszervezésére. A javaslat szerint a községi tanácsok hagynák jóvá a legeltetési szabályzatot a község területén, annak feltételeit, azt az időszakot, amikor engedélyezett a legeltetés, a legeltetési engedély kibocsátásának feltételeit, valamint az engedélyezett legelő állatok számosállatban kifejezett számát. Tehát feltétlenül szükséges lenne a legeltetési engedély megszerzése. Ez tartalmazza majd a legeltető gazda vagy az állatok megőrzésével megbízott személy adatait, az engedélyezett állatok számát, a legelő-, esetleg kultúrahasználat jogát, a legeltetési területet, az állatok mozgási útvonalát és a legeltetési engedély érvényességi idejét.
Azokat az állatokat, amelyek az engedélyezett időszakon kívül legelnek, vagy nincs felügyelet mellettük, összegyűjtik egy erre a célra kijelölt istállóba. A törvénytelen legeltetés észlelését a tulajdonos vagy bármely személy jelentheti a helyi tanácsnál. A bejelentés után a hivatal kinevezett képviselőjének és a helyi rendőrnek kötelezően ki kell szállnia a helyszínre a tény megállapítása végett. Ha szükséges, igényelhető a csendőrség segítsége is. Ha nincs legeltetési engedély, vagy valaki a megszabott időszakon kívül legeltet, vagy nincs felügyelet az állatok mellett, a helyi rendőr elrendeli az állatok elkobzását és azok három napra való megőrzésbe vételét. Ezt követően az állatokat értékesíteni lehetne, az eladásból származó összeg az önkormányzatot illetné meg.
A törvénytervezet a kiróható bírság nagyságát is szabályozza, magánszemélyek esetében 1000 és 6000 lej közötti lenne, a jogi személyiségű vállalkozások esetében 4000 és 20 000 lej közötti. Idáig a legtöbb esetben az állatok tulajdonosa a vétkességet az állatok felügyelőjére, gondozójára kente, aki természetesen nem tudta kifizetni az esetleges büntetést, viszont a mostani törvénytervezetben az áll, hogy a büntetést minden esetben az állatok tulajdonosának kell kifizetnie.
