Áprilisban két megyei képviselő, Könczei Csaba és Gál Károly törvénytervezetet nyújtott be a törvénytelen legeltetések visszaszorítása érdekében, hiszen mint köztudott, a téli és kora tavaszi, főleg juhokkal történő legeltetéssel rengeteg kár keletkezik a szántóföldi kultúrákban és a frissen sarjazó legelőkön. A nagy baj, hogy a legeltetés a legtöbb esetben a nem saját tulajdonú földeken történik.
A törvényjavaslatot a szenátus szeptember 19-én elsöprő többséggel megszavazta (111-en szavaztak mellette, és volt két tartozkodás). Könczei Csabát kérdeztük a továbbiakról.
A képviselő elmondta, hogy a javaslatot a képviselőháznak is meg kell szavaznia, erre hamarosan sor kerül, remélhetőleg még a mostani őszi ülésszakban. Reményei szerint a képviselők mellette lesznek, hiszen a törvénytelen, nem saját tulajdonú területeken való legeltetés országszinten rengeteg problémát és kellemetlenséget okoz. Nem titkolta azt sem, hogy erősen lobbiznak a törvénytervezet jogerőre emelkedése mellett.
A törvénytervezet egy sor szabályozást vezetne be a községenkénti legeltetés megszervezésére. A javaslat szerint a községi tanácsok hagynák jóvá a legeltetési szabályzatot a község területén, annak feltételeit, azt az időszakot, amikor engedélyezett a legeltetés, a legeltetési engedély kibocsátásának feltételeit, valamint az engedélyezett legelő állatok számosállatban kifejezett számát. Tehát feltétlenül szükséges lenne a legeltetési engedély megszerzése. Ez tartalmazza majd a legeltető gazda vagy az állatok megőrzésével megbízott személy adatait, az engedélyezett állatok számát, a legelő-, esetleg kultúrahasználat jogát, a legeltetési területet, az állatok mozgási útvonalát és a legeltetési engedély érvényességi idejét.
Azokat az állatokat, amelyek az engedélyezett időszakon kívül legelnek, vagy nincs felügyelet mellettük, összegyűjtik egy erre a célra kijelölt istállóba. A törvénytelen legeltetés észlelését a tulajdonos vagy bármely személy jelentheti a helyi tanácsnál. A bejelentés után a hivatal kinevezett képviselőjének és a helyi rendőrnek kötelezően ki kell szállnia a helyszínre a tény megállapítása végett. Ha szükséges, igényelhető a csendőrség segítsége is. Ha nincs legeltetési engedély, vagy valaki a megszabott időszakon kívül legeltet, vagy nincs felügyelet az állatok mellett, a helyi rendőr elrendeli az állatok elkobzását és azok három napra való megőrzésbe vételét. Ezt követően az állatokat értékesíteni lehetne, az eladásból származó összeg az önkormányzatot illetné meg.
A törvénytervezet a kiróható bírság nagyságát is szabályozza, magánszemélyek esetében 1000 és 6000 lej közötti lenne, a jogi személyiségű vállalkozások esetében 4000 és 20 000 lej közötti. Idáig a legtöbb esetben az állatok tulajdonosa a vétkességet az állatok felügyelőjére, gondozójára kente, aki természetesen nem tudta kifizetni az esetleges büntetést, viszont a mostani törvénytervezetben az áll, hogy a büntetést minden esetben az állatok tulajdonosának kell kifizetnie.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
