A Lehetőségek a roma közösség szegregációjának felszámolására Háromszéken címmel tartott konferencia résztvevőit elsőként köszöntő Dima Mihály, az ERTE elnöke hangsúlyozta, azáltal, hogy egyesületük megalakult, a közös tervezés és együttműködés lehetőségét is megteremtették, s leszögezte, bízik abban, hogy lebomlanak a magyar és roma közösséget elválasztó falak, hiszen sokan vannak, akik segíteni próbálnak problémáik megoldásában.

„Ez a konferencia nem valaminek a kezdete, hanem a már zajló munkának egy állomása” – szögezte le Bodor László, az RMDSZ területi szervezetének ügyvezető elnöke, aki úgy vélte: évek óta áldozatos munka zajlik, megyeszerte sok jó szakember dolgozik a roma közösségekben. Szólt arról is, még mindig sok tabutéma feszegeti a roma és a magyar közösség kapcsolatát, „és ha ez a konferencia egy picit is hozzájárul ahhoz, hogy a párbeszéd nyíltabb, őszintébb legyen, akkor talán léptünk egy nagyot előre” – vélekedett.

Vincze Lóránt európai parlamenti képviselő úgy vélte, a romakérdés az egyik legösszetettebb társadalmi probléma, nem csak a megyeszékhelyen vagy az országban, de egész Kelet-Közép-Európában. Időnként bátorságot feltételez, hogy ezt a témát megnyissuk, a problémát mindenki látja, de kevesen képesek leülni, átbeszélni, döntéseket hozni, cselekvési terveket kivitelezni – mondta. Hozzáfűzte, olyan programokat kell kitalálni, melyek a helyi közösségeket célozzák, segítik és fejlesztik, a jó kezdeményezéseket pedig fel kell karolni, továbbgondolni.

Tóth-Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere, a Sepsi Helyi Akciócsoport Egyesület elnöke az önkormányzat és az őrkői Amenkha Egyesület együttműködését taglalta, s mint mondta, vannak jó és rossz tapasztalataik is. „A városi önkormányzat mindenképpen a deszegregáció híve, szeretnénk, ha az őrkői romák is a kulturális identitásuk megőrzésében méltó, segítő partnerre találnának, de nem tudjuk elfogadni identitásmegőrzésnek a rossz lakhatási körülményeket, a közművesítés hiányát, azt, hogy a közösség méltatlan körülmények között él” – szögezte le. Jelezte azt is, a városháza által elindított programok elsősorban az infrastruktúra fejlesztését célozzák, lakóházakat, közösségi központot, óvodát építenek, elindítják a közművesítést is, majd elkezdődhet az útépítés, korszerűsítés az Őrkőn. A konferencia kapcsán kiemelte, fontos az, hogy más példákat is lássanak, mert szükség van arra, hogy azokból tanuljanak, a jó megoldásokat beépítsék saját stratégiáikba.

Sztojka Attila roma szociálpolitikus, roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos a konferencián Magyarország szakpolitikáját, felzárkóztatási stratégiáját ismertette.

Makkai Péter, a munkaügyi és szociális védelmi tárca államtitkára úgy látja, a romakérdés valójában egy összetett szociális kérdéskör, így az érintett közösségekben oktatási, foglalkoztatási, lakhatási és egészségügyi problémákra kell megoldással szolgálni. Ismertette: Romániában a legutóbbi népszámláláson mindössze 621 ezren vallották magukat romának, a hatóságok becslése szerint azonban több mint kétmilliós a hazai roma közösség, ami egyben azt is jelenti, Európa legnagyobb roma közössége Romániában él.

A konferencián a romaság körében több éve tevékenykedő civil szervezetek képviselői ismertették tapasztalataikat, szó esett arról, hogy miként lehet előnyt kovácsolni a hátrányból, de a leányanyák és a gyermekelhagyás kérdéskörét is megvitatták. A találkozó zárónyilatkozatában leszögezték, a konferenciát a következőkben évente megszervezik annak érdekében, hogy az elért eredményeket ismertessék.