Szili Katalin az MTI-hez tegnap eljuttatott közleményében kiemelte, a nemzeti kérdés témakörében 1992. október 25-én született nyilatkozat szinte hitvallása az erdélyi magyarságnak, de a benne megfogalmazott univerzális nemzeti és kisebbségi értékek miatt ugyanígy lehet kiáltványa bármely más Kárpát-medencei külhoni magyar közösségnek is. „Ugyanis keserves nemzeti kisebbségi tapasztalatokat, tragikus eseményeket, sajnos, a közelmúltból is említhetünk a világban és térségünkben egyaránt. A nemzeti kisebbségek kérdése tehát nemcsak az 1990-es években és nem csak Romániában, de még ma is súlyos politikai és társadalmi feladatokat állít elénk” – fogalmazott a miniszterelnöki megbízott.

Szili Katalin idézett a nyilatkozatból, amelyben – egyebek mellett – ez áll: a romániai magyarság nem akar sem elszakadni, sem elvándorolni szülőföldjéről, de a román nemzetbe sem akar beolvadni, ugyanis a romániai magyarság politikai alanyként államalkotó tényező, a román nemzet egyenjogú társa, ezért épp olyan felelősséggel tartozik jövőjéért, mint bármely más állampolgár. A miniszterelnöki megbízott szerint ezen mondatok mélyen egybevágnak a mai európai polgári értékekkel, az általános emberi jogokkal, és reméli, hogy az Európai Unió prioritásaival is. Ezek az alapvető feltételei az erdélyi magyarság megmaradásának, csorbulásuk esetén azonban elvándorlás, demográfiai deficit vagy asszimiláció kezdődhet.

Közleményében kitért végül arra is, hogy három évtizeddel a Kolozsvári Nyilatkozatot követően az erdélyi együttműködés eredményeként mindhárom magyar pártból felelős képviselet van a bukaresti parlamentben, és már előkészületben a romániai kisebbségi törvénycsomag, amely új keretet adhat a nemzeti kérdésnek Erdélyben. Emellett a magyar közösségek támogatása még a terhelt időszakban is a magyar kormány abszolút prioritásai közé tartozik – fűzte hozzá.

Az önrendelkezésről beszélt egy budapesti könyvbemutatón is. A határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott szerint az autonómia a belső önrendelkezés megvalósítását jelenti. „Amikor autonómiáról beszélünk, nem elszakadásról beszélünk, hanem a belső önrendelkezés megvalósításáról” – hangsúlyozta Szili Katalin A svájci Jura kanton autonómiája, harca önrendelkezéséért című könyv bemutatóján. Emlékeztetett: a rendezvényt egy nappal az ENSZ létrejöttének 77. évfordulóját követő napon tartják, s a szervezet az alapokmányában elsőként említi a feladatai között a béke és biztonság megteremtését a bolygón.

Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott arról beszélt, hogy a kötet az Erdélyi Szövetség és a Kráter Műhely közös kiadása. Az Erdélyi Szövetségről azt mondta: 1988-as megalakulásától kezdve támogatja az utódállamokban élő magyarság önrendelkezési és önigazgatási törekvéseit. Céljai közé sorolta a nemzettudat erősítését. A könyvet eredetileg francia nyelven írták, a fordítása Tolnay Istvánnak, a Partiumi Keresztény Egyetem nyugalmazott tanárának köszönhető.

Történészek elemzéseikben kimutatták, hogy a központi hatalom lebontása a helyi önkormányzatok javára, a helyi önkormányzatok megerősödésével a demokrácia kiszélesítéséhez vezethetne Romániában és a többi utódállamban is úgy, ahogy az erősen decentralizált svájci állam esetében látható – fogalmazott. Hozzátette: Svájc Jura-vidékén is bebizonyosodott, hogy az autonómia nem kell hogy szeparatizmushoz vezessen, és megoldja az etnikai konfliktusokat. Bácsfainé Hévízi Józsa, a kötet főszerkesztője és lektora arról beszélt, hogy a Jura-hegység vidékén élő francia nyelvű népesség egy része az 1815. évi bécsi kongresszus határozata alapján Svájchoz, a német nyelvű Bern kanton közigazgatási kötelékébe került. Erőszakos összetűzések után háromoldalú tárgyalások kezdődtek a berni szövetségi kormány, Bern kanton és a közben autonómiát elnyerő Jura kanton között.