Az örmény–azeri békeszerződés megkötése mellett szállt síkra a hétfőn Szocsiban kiadott közös nyilatkozatában Vlagyimir Putyin orosz elnök, Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Ilham Aliyev azeri államfő.
A nyilatkozat szerint Aliyev és Pasinján megállapodott abban, hogy lemond az erő alkalmazásáról, és a kérdéseket a szuverenitás elismerése alapján oldják meg. A három vezető hangsúlyozta az Örményország és Azerbajdzsán közötti békemegállapodás aktív előkészítésének fontosságát. A felek megállapodtak, hogy folytatják a kölcsönösen elfogadható megoldások keresését, amihez Moszkva minden lehetséges segítséget kész megadni. A felek megerősítették elkötelezettségüket a Jereván és Baku közötti kapcsolatok átfogó normalizálására vonatkozó megállapodások betartása mellett.
Az azeri és az örmény vezető üdvözölte Oroszország készségét a kapcsolatok normalizálásának előmozdítására. A felek megállapították, hogy az orosz békefenntartók kulcsfontosságú szerepet játszanak a régió biztonságának megteremtésében.
Putyin a tárgyalásokat követően, kamerák előtt nyilatkozva, két tárgyalópartnerével egy kerekasztalnál ülve elismerte, hogy a szakértői szinten kidolgozott közös nyilatkozatból néhány dolgot végül ki kellett hagyni. Ugyanakkor hasznosnak minősítette a találkozót, amely szerinte „megteremti a feltételeket a helyzet egészének rendezése felé teendő további lépésekhez”. Az orosz elnök beszámolója szerint a háromoldalú találkozó több mint két órán át tartott. Előtte külön-külön is több mint két órán át tárgyalt az örmény és az azeri vezetővel. Putyin szerint Oroszország, Örményország és Azerbajdzsán megmutatta, hogy képes megegyezni a jövőről, és hangsúlyozta, hogy a régióban élő összes nép érdekelt a kapcsolatok normalizálásában.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállása idején robbant ki, és azóta is gyakorta vezet fegyveres összetűzésekhez az örmény és az azeri erők között. Az terület hovatartozásért folytatott első háború 1994-ben örmény győzelemmel zárult.
A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült is jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de a szemben álló felek között azóta is voltak villongások.Ilham Aliyev azeri államfő, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
