Közel két óra vita eredménye: a Nagy István által benyújtott adó- és illetékemelés-tervezet helyett — 160 000 lej többletet hozott volna az idénhez képest a város kincstárába — az RMDSZ határozattervezetét fogadták el. Ez azt jelenti, hogy a barótiaknak a polgármester tervezetével szemben mintegy harmincezer lejjel kevesebbet kell befizetniük.
Nagy István szerint az adókat és illetékeket azért kell emelni, mert a város az elmúlt három esztendőben semmilyen külső forrásból nem kapott támogatást, viszont nőttek a közalkalmazottak fizetései, az intézmények fenntartásának árai és más anyagi költségek is. Mint mondotta, a tervezett 160 000 lejes többlet a hivatal fenntartásának egyhavi kiadását fedezné. Az RMDSZ frakcióvezetője, Pál-Szilágyi Zoltán szerint a tervezetben szereplő összegek meghaladják a polgárok pénzügyi erejét, így előbb azt kellene megvizsgálniuk, miként lehetne a jelenlegi költségeket csökkenteni. Baróton Kézdivásárhelyhez, Kovásznához és Sepsiszentgyörgyhöz hasonló mértékűek az adók, ám Erdővidéken a vásárlóerő sokkal kisebb, mint a megye nagyobb városaiban — állította. Pál-Szilágyi azt javasolta, hogy a legszélesebb réteget érintő tételeket — ingatlan, kül- és beltelek, illetve gépjármű utáni befizetések — csökkentsék, máshol pedig emeljenek. A szövetség képviselője sokallta a vendéglátó egységek számára minden szállóvendég után kivetett napi kétszázalékos illetéket is. Úgy véli, nem szabadna megfojtani azt az ágazatot, mely hamarosan a régió húzóerejévé fejlődhet. Ismét megyén belüli példákkal bizonygatta, hogy a baróti árak e tekintetben is meghaladják a más régiókban kiszabott illetékeket. Nagy István szerint a tanácstagoknak nem úgy kellene viselkedniük, mintha jótékonysági szervezet lennének, hanem vállalatvezetőkként, akik fel tudják mérni, mire van szükségük, milyen számlákat kell kifizetniük. Cáfolta Pál-Szilágyi azon kijelentését, miszerint a megyében a legmagasabb adóval szándékozná a barótiakat megterhelni. A város lakói évente 66,14 lejt fizetnek, tételenként pedig egyik sem drágul négy-öt lejnél többel. Ugyanakkor elmondta, nem helyénvaló a környékbeli községek példájával előhozakodni, a lakosság számát is szem előtt kell tartani a gazdaság összehasonlításakor. ,,Barótnak mint kisvárosnak a lehető legrosszabb a helyzete: túl nagy ahhoz, hogy költségeit községi szinten tudja tartani, de túl kicsi, hogy komoly jövedelmet megvalósító és nagyszámú embert alkalmazó cégek megtelepedjenek" — fogalmazott az elöljáró.
Az RMDSZ-es képviselők nem fogadták el Nagy István álláspontját, s hogy ne kelljen az előterjesztett határozattervezetet javaslataik alapján tételenként módosítani, a Pál-Szilágyi Zoltán által előkészített dokumentumot tűzték napirendre, s azt fogadták el.
