Gidófalva, Oltfej kapuja

2022. november 9., szerda, Faluvilág

A hely kapui mindig tárva-nyitva állnak a látogatók előtt. A községközpont „szárnyai” alá több szomszédos, kisebb település, falu tartozik, többek között Étfalvazoltán ikertelepülés, a hozzá hasonló Fotosmartonos és a Bodoki-havasok vonulatának legdélibb lábánál fekvő hangzatos nevű Angyalos.

  • Református vártemplom. Fotó: Albert Levente
    Református vártemplom. Fotó: Albert Levente

Bepillantani a földkéreg ablakain

Az Olt magas teraszán megnyitott homok- és kavicsbányák valóságos ablakai a földkéregnek, melyeken be lehet pillantani a litoszféra legfiatalabb rétegeinek történetébe, amelyek az új harmadkor és a legutóbbi jégkorszak idején rakodtak le. Zömében vulkanikus eredetű kavicsokból és félig-meddig legörgetett andezitsziklákból állnak. Utóbbiak akkorák, hogy csak jégtáblákba fagyva kerülhettek le Szépmezőre, tetemes távolságra képződésük helyétől, a Tusnádi-szoros vidékétől. A nép óriáskövekként ismeri ezeket, s egészen a Szotyor és Uzon közt húzódó vonalig megtalálhatóak. A bányákból ősemlős-maradványokat, ősló-, mormota-, mamut- és ősszarvasleleteket mentettek meg a kitermelők, ezeknek zöme a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került, de megtalálták itt melegebb éghajlatot mutató idők állatainak csontjait is, a kardfogú tigrisét, az őselefántokét, ősorrszarvúakét, melyek itt nálunk azért nem élnek már, mert a legutóbbi jégkorszakkal együtt lehűlt a vidék éghajlata, és ezek az állatfajok délebbre szorultak vissza. Sokkal későbbről – bár számunkra őskor még ez is – az emberi jelenlét bizonyítékait is feltárták: bronzkori telepek nyomait is őrzi az Olt mellett elterülő vidék.

Közelebb a Csomád-hegységhez, Sepsibükszádnál vulkánihamu-rétegekre is bukkantak, melyek azt bizonyítják, hogy az akkoriban e tájat bejáró ősemberelődök még láthatták füstölögni a mai Szent Anna-tó helyén álló Csomád-vulkánt.

Gidófalva étfalvi végében éri el az Olt árterületét a jobbára víz nélküli Peterke-árka. Medre mélyen belevág a kavicsos-homokos rétegekbe, abban újabb gerinces állatok maradványait tárták fel: innen került a Budapesti Földtani Intézet gyűjteményébe egy gumósfogú őselefánt agyardarabja és őrlőfoga. Ilyen érdekes hely a Sepsimartonos felől a Szépmező felé tartó Kecskésárok is, innen az egykor a tájat beborító pliocén tó-tengerben tenyésző kagylók maradványai kerültek napvilágra, melyekről francia őslénybúvárok megállapították, hogy koruk eléri a  kétmillió esztendőt. Ilyen kagyló a Congeria is, amivel tele van a Balaton partja, s mivel nagyon hasonlít a kecskekörmökhöz, a nép balatoni kecskekörmöknek nevezte azt el. Hasonló ezekhez a kisebb méretű kecskésárki Dreisenssia kagyló, amit mi itthoni „keresztapaként” angyalosi kecskekörmöknek neveztünk el.

Nekem, mint egykor szénkutatással foglalkozó geológusnak, más élményem is volt. A kőröspataki szénbányában gumósfogú őselefánt teljes csontváza került napfényre, amit sajnos az egyre felgyülemlő víz miatt csak részben tudtak megmenteni a Székely Nemzeti Múzeum régészei. A kutatófúrások szerint a kőröspataki szénréteg a mélyben Gidófalva és Szépmező felé lejt.

 

Óriáskövek

 

Gidó vagy Guidó?

Egyfajta rejtély számunkra, hogy miképpen keletkeztek helységneveink, esetünkben a Gidófalváé. Árkosi és középajtai Benkő József (1740–1814) tudós pap Gidófalva nevét – kissé túl bátran – Szent Guidóhoz kapcsolja, aki olasz bencés szerzetes volt és 992–1050 között élt. Háromszéki falvainkról, templomainkról abban az időben nem szólt még az írásbeliség, első adataink 1332-ből valók. Jó volna, ha néveredet-kutatóink majd megoldanák ezt a feladatot, amit az egyszerű nép, főleg a romák hamarabb elvégeztek, hogy érthetőbb legyen: „a kicsi kecske neve gidó – mondják –, ezért Gidófalvát Kecskefalvának hívjuk”. Ez egyébként egy ideig ragadványneve is volt a településnek népi körökben.
 

Többet mesél a templom

A hely első temploma román kori volt, amit a XV–XVI. században, gótikus stílusban építettek át. Ekkor toldják hozzá poligonális záródású szentélyét. Falfestményeinek feltárása-restaurálása nemrég fejeződött be. Feltárták a Jézus születésének jelenetét, látható a Madonna ölében a kis Jézussal. Ezt követi a betlehemi gyermekgyilkosság drámai jelenete, az Egyiptomba való menekülés és a Bevonulás Jeruzsálembe. A bibliai történetben szamárháton, ezen a falfestményen azonban lóháton vonul be Jézus, mögötte az apostolok is látszanak. A tömegből egyesek ruhájukat terítik az útra, mások ágakat törnek a fákról és azokat szórják Krisztus elé. A város kapujában a gyanakvó farizeusok is feltűnnek. A ciklust záró jelenet az Utolsó vacsora.

A falképeket értékelő művészettörténész szerint XV. századi freskókról van szó. A lőréses kaputorony, amelyre a harangtorony mai felső részét ráemelték, valamint a várfalak építési ideje legnagyobb valószínűséggel a XV–XVI. század fordulójára tehető.

Az ovális várfal 12 szögletű, annak egyik kövébe az 1501-es évszám van bevésve. Délnyugati oldalán egy befalazott kapu látható, amit a helybeliek még most is Bedeházi-kapunak neveznek. Az utolsó tatár inváziók által teljesen elpusztított Bedeháza hívei ugyanis a veszedelem idején ezen a kapun át jutottak be a várba. A cinterem Gidófalva valóságos emlékhelye. Itt található Czetz János (1822–1904) 1848–49-béli honvédtábornok emlékkopjája (Imreh Ferenc alkotása). Ide helyezték el a magyar honfoglalás millecentenáriumára állított emlékkopját is a csernátoni Haszmann műhely munkájaként.

A toronyban szóló harangok is figyelmet érdemelnek, hiszen székelyföldi mesterek készítették azokat. A hárommázsás nagyharangot 1834-ben a sepsiszentgyörgyi Kiss István öntötte, rajta van mesterjegye is, a négylevelű lóhere. Felirata: „Isten ditsőségre öntetett a gidófalvi ev. ref. sz. ekla költségén”. A kisharang is székely különlegesség, ezt 1968-ban öntötte a csíkzsögödi Tusa István az egyháztagok adományából.

A harangtorony várudvar felőli belső falán örökítette meg a református egyház Zsigmond András (1925–1950) és Jancsó Vilmos (1925–1950) emlékét, akik vértanúhalált haltak a helyi kollektív gazdaság megalakításakor tanúsított ellenállásuk miatt. A mesélő falvaink sorozat hangulata nem lehet mentes a halállal végződő történetektől sem. Ezért vettem le polcomról, hogy átérezzem ismét néhai Balogh László Történelem a homlokráncban – Gidófalva 1950 című megrázó, valóságot ábrázoló kötetét. Ajánlom olvasmányként az elmúlt időszakban megalakuló gidófalvi helyi ifjúsági csoport fiataljainak egy kis történelmi meditáció gyanánt. Gidófalva a kor tragédiáját nem felejti, a mártírok leszármazottai még élnek a faluban.

 

Czetz új mellszobra

 

Éltetik Czetz János emlékét

A diktatúra éveiben ritkábban esett szó a tábornokról. Engem közelebbről érdekelt személye. Néhai Benjamin testvéröcsém Petri János akkori néptanácstitkárhoz irányított, mert, mint mondta, „a gidófalviak szerint ő tud a legtöbbet Czetzről”. A vártemplom közelében később emlékszobát rendeztek be tiszteletére, mi több, születésének 200. évfordulóján, ebben az évben mellszobrát is felavatták a róla elnevezett iskola udvarán a helyi Gidófalva Község Fejlődéséért Egyesület, Kovászna Megye Tanácsa, a Liszt Intézet és Magyarország csíkszeredai konzulátusának közös szervezésében. Felújították az emlékszobát, és jubileumi évkönyvet jelentettek meg.

Czetz őrnagyi rangban lett Bem táborkari főnöke. A nagyszebeni ütközetben szerzett érdemeinek elismeréseként léptették elő honvédtábornokká. Világos után emigrált, 1859-ben megszervezte az első magyar légiót Olaszországban. Argentínában telepedett le, térképészeti intézetet és katonai akadémiát alapított, utóbbinak fél évszázadig igazgatója volt. A szülőfalu községházán veretes fogalmazású emléktábla áll, melyet 1911-ben állítottak a Székely Mikó Kollégium érettségizett ifjai, példát teremtve arra, hogy a fiatalok, ha összefognak, nemes célokra is képesek áldozni. A szoboravató alkalmával egy emlékkötet is nyomdafestéket látott, melyhez jómagam írtam egy megemlékezést, kiemelve azt, hogy élete utolsó percéig kísérte az öreg tábornokot a szülőföldje iránt érzett fájdalmas honvágya, de mert írásom nem került be az akkoron megjelent tanulmánykötetbe, hadd örvendeztethessem meg ezekkel a sorokkal most lapunk olvasóit.
 

Sokáig élő a honvágy

A számítógépek nélküli világban az erdővidéki Kisbacon messze állt Gidófalvától. Elek apó lánya, néhai Benedek Flóra rég rebesgette, hogy majd meglep minket, mármint néhai kedves barátomat, a baróti dr. Demeter Jenő belgyógyász-kardiológust és jómagamat egy „érdekességgel”. Nem volt az más, mint a magyar szabadságharc legfiatalabb tábornokához címzett megzenésített üzenet, egy elégia, hinni akartam, hogy a Czetz bicentenárium egyik meglepetése lesz. Másolatra kölcsönzöm – hangsúlyozta Flóra néni –, visszavárom.

Számunkra akkor sem Czetz, sem Budai József (1851–1939), a Czetz-alma létrehozója nem volt ismeretlen, Budai szülőfaluja, Bodos ugyanis Kisbaconnal szomszéd, és a geológusból pomológussá lett Budai Józsefet fiatalkori barátság kötötte Benedek Elekhez, amit Elek apó az Édes anyaföldemben meg is írt. Számomra kedves emlék volt a tábornokról elnevezett Czetz-almát látni Olaszteleken, ahol Czetz-alma oltóággal szolgáltam ki az akkor Olasztelekre érkezett gidófalvi néhai id. Kátai Károlyt, s lám, fiának, a kegyetlen gyorsasággal elhunyt Kátai István mérnöknek gidófalvi kertjében elültetett Czetz-almacsemetéi azóta ugyancsak megöregedtek. Arról nem szólt akkoron a fáma, hogy Budai Józsi bácsi verselni is szokott, arról meg végképp nem, hogy a szóban forgó elégia szövegét ő szerezte, melyet felesége, a Czetz-rokon Czetz Mária (1856–1925) zenésített meg 1897-ben. A Honvágy címet viselő elégia ugyan eljutott az Argentínában élő öreg Czetzhez, s bár honvágya tagadhatatlan volt, kora és betegsége miatt nem vállalkozhatott a nagy útra.

1971-ben felkértem néhai Kónya Pált, a baróti bányász fúvószenekar karmesterét az elégia zenei másolatának elkészítésére. Két lányom, Blanka és Réka számomra néha pianínón megszólaltatták a dalt, abban pedig aligha reménykedhettem volna, hogy újra életre kelnek a hangsorok a Czetz-bicentenárium alkalmával, mégpedig három szólamban. Elekes Szántó Judit gidófalvi karmester és kántor tette életesebbé az elégiát és a gidófalvi egyházi kórus mutatta be a templomi Czetz-ünnepségen. Köszönet érte új életre keltőinek, az ötletgazda gidófalvi református lelkipásztornak, tiszteletes Bereczki Lászlónak.

A Gidófalva nagy fiához, Czetz Jánoshoz címzett elégia mai üzenete az, hogy a honvágy külön értéke volt személyiségeinknek, jellemzi azt, aki éppen szülőföldjéhez való ragaszkodásával ott van nemzetünk szellemi értéktárában.

 

Falukapu

 

Kiskecskemét

A kecskegidóra gondolva nevezi Gidófalvát Kiskecskemétnek a nép, amelynek mindig ragyogó humora volt. Bármilyen is jelenünk hangulata, megszólal a csúfolódó székely népköltészet és mosolyra deríti arcunkat. Az igazi humormester születésének helye a sepsiszéki Gidóvalva, ott ringatták bölcsőjét „A székely nevettetőnek”, Gidófalvi Jancsó Pálnak (1761–1845), „az első magyar komikusnak”, ahogy kortársa, Gyulai Pál nevezte. Jancsó bronzból készült portrédomborművének alkotója (2011) is tősgyökeres gidófalvi: Kövér György népi iparművész és szobrász szakos egyetemi hallgató, ő többek között a gidófalvi falukapu építője is. Domborműve a gidófalvi vártemplom belső kőfalát díszíti, mellette a falu közéleti személyiségének, tanárának, Tóth Lajosnak Jancsó emlékkopjáját láthatjuk, rajta ez olvasható: „Úttörő volt, a bús magyart gyakran felderítette”. Kedvemre való „a székely nevettető” kifejezés, ahogyan G. Szabó Ferenc, a település szorgalmas tollforgatója nevezte Jancsót 2018-ban megjelent ragyogó kis könyvének címlapján. G. Szabó Ferenc újra behozta közénk a mindig duzzogó, kritikus Jancsót, melyben az őt jobban ismerők mellett ott vagyunk mi is, a helyiek: az író-újságíró Bedő Zoltán, az író Egyed Emese egyetemi tanár, költő és irodalomtörténész, a színművész László Károly, a pedagógus Mészely József, az enyedi tanár, Józsa Miklós, kiknek írásait is egy csokorba szedte a kötet szerzője, nem felejthetem ki jómagamat sem, mert árkosi dédnagyanyám gidófalvi Jancsó Katalin volt.
 

Gidófalva ma

Máthé István községi tanácsos mindig készséggel szól a községközpont mai életéről. Elmondta, hogy az utóbbi igen hasznos megvalósítások zömét, a folyamatban levő munkálatokat a helyi önkormányzat saját erejéből végzi. Gidófalva központjában megújult a két világháború hősi emlékműve és annak környéke. Az emlékmű egyébként történelmi műemlék is. Az étfalvazoltáni falurészen végzik a tekepálya és a kultúrotthon fűtési rendszerének szerelését, épül a helyi ravatalozó. Zoltán falurészen folytatják a helyi infrastruktúra bővítését, tervbe vették a Czerjék család műemlék barokk kapujának restaurálását és az egykori iskola épületének felújítását, ami a hagyomány szerint Árva Bethlen Kata vadászkastélya volt.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mitől tart leginkább az elhúzódó háború kontextusában?










eredmények
szavazatok száma 2322
szavazógép
2022-11-09: Pénz, piac, vállalkozás - :

Sereghajtók

Ami a digitális eszközök használatát illeti a kis- és közepes vállalati szektorban, Románia mindössze 22 százalékos intenzitással utolsó helyen áll az Európai Unióban – hangzott el egy szakkonferencián.
2022-11-09: Belföld - :

Lassult a népességfogyás Erdélyben

A tavalyhoz képest kevesebb elhalálozás miatt lassult a természetes népességfogyás és nőtt a házasságkötési kedv Erdélyben – közölte az Erdélystat. A lassulás a magyarlakta vidékeken alacsonyabb az átlagosnál.