Az ember ősei már 780 ezer évvel ezelőtt is jól átsütve vagy megfőzve fogyasztották a halat – derült ki egy új régészeti kutatásból, amely egyben arra szolgál bizonyítékokkal, hogy az eddig véltnél 600 ezer évvel korábbi találmánya az embernek a főzés.
A Nature Ecology and Evolution folyóiratban hétfőn publikált tanulmányban a Tel Aviv-i Steinhardt Természettudományi Múzeum fosszilis pontymaradványait elemezték. A leletek a Jordán folyónál végzett ásatásokon kerültek elő. A fosszíliák vizsgálatából kiderült, hogy a térségben 780 ezer évvel ezelőtt élő emberek tűzön készítették el a halat.
A régészek között nincs egyetértés arról, hogy őseink mikor kezdték el a sütés-főzést, mivel nehéz bizonyítani, hogy a tűzrakóhelyek nem csak melegedésre, hanem esetleg ételkészítésre is szolgálhattak. A kulinária születése azonban fordulópont volt az emberiség történetében, ugyanis a feldolgozott ételt könnyebb volt megrágni és megemészteni, és ennek nagy szerepe lehetett az emberiség elterjedésében is a Földön.
A halfosszíliák vizsgálata előtt a sütés-főzés legkorábbi bizonyítékai 170 ezer évesek voltak s a Neander-völgyi és korai Homo sapiens közösségekhez kötődtek. A friss tanulmány 600 ezer évvel korábbra teszi a sütés-főzés kezdetét. A tanulmány Irit Zohar régész 16 éves kutatómunkája nyomán született.
A tudós többezernyi halmaradványt katalogizált, amelyeket az Izrael északi részén található Gesher Benot Ya’aqov régészeti helyszínen találtak. Ezen a Jordán folyó közelében fekvő helyen egykor egy tó lehetett, s miközben az onnan előkerült, megkövesedett halmaradványokat vizsgálták, sikerült rekonstruálni, mikor kezdték el az ott élő emberek a hal sütését vagy megfőzését.
Zohar felidézte, hogy a munka egy kirakóshoz hasonlított: egyre több és több információ birtokába jutottak, s ezekből állt össze végül a történet az emberi evolúcióról.
