Díszőrség az emléktábla mellet
A nemzetéért cselekvő ember, a református egyház iránt elkötelezett erdélyi magyar értelmiségi, az író, a sajátos stílust teremtő építész életéről és munkásságáról emlékeztek meg szombaton sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi és kovásznai cserkészek.
A megyeközponti 14. sz. Dr. Kovács Sándor cserkészcsapat szervezésében a sepsiszentgyörgyi Tanulók Házában tartott rendezvényen a házigazdák fotókörének tagja, Molnár Ferenc X. osztályos tanuló Kós-épületekről készült minitárlata illusztrálta mindazt, amit Birtalan Csilla, a helyi önkormányzat városrendezési osztályának vezetője mondott rövid ismertetőjében, amelyben bemutatta Kós Károly építészeti tevékenységét. Mondandóját a nagyszüleitől hallott Kós-történetekkel fűszerezte.Hangsúlyozta, Sepsiszentgyörgy az a város, ahol a legtöbb Kós-terv megvalósult, szám szerint tizennégy, ebből tizenhárom épület jelenleg is áll, de Szentgyörgyhöz fűzödnek olyan tervrajzok is, amelyeket csak papíron őriz az utókor, mint például az impozáns városháza, a Ferenc József Közkórház anya- és csecsemővédelmi pavilonja, a kereskedelmi iskola és bentlakás. Mindez nem valósulhatott volna meg, ha Kós Károly nem érez felelősséget népének helyben maradása, gyarapodása iránt, amihez a belső töltekezést református hitéből, az egyház iránti elkötelezettségből merítette — mondta Dezső András vártemplomi református lelkész. Az elhangzottakat alátámasztandó Gaál Sándor országos cserkészvezető, a Kós-megemlékezés kezdeményezője személyes élményét mondta el Kós Károly 1977-es kolozsvári temetéséről, amikor tisztelői és a népviseletbe öltözött kalotaszegi tömeghullám úgy ellepte a kincses várost, hogy a néma tüntetésként ható felvonulással szemben a rendtartó hatalom is tehetetlennek bizonyult. A több mint félszáz cserkész és csoportvezetőik megkoszorúzták a Kós Károly tervezte egykori református elemi népiskola falán 1990-ben elhelyezett emléktáblát, majd kis csoportokba szerveződve elindultak a szentgyörgyi Kós-épületek felfedezésére.
