Az ukrán főváros vezetője kiemelte még, hogy mostanáig 678 kijevi létesítmény rongálódott vagy semmisült meg teljesen az orosz bombázások és rakétacsapások következtében. „Ebből több mint 350 lakóépület, 77 oktatási intézmény, 80 kommunális és 25 közlekedési infrastrukturális létesítmény, valamint 26 egészségügyi intézmény” – sorolta a polgármester.

Klicsko az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy a legrosszabb esetben sem fogják Kijevet teljesen kiüríteni. „Nem zárom ki a legrosszabb forgatókönyvet, de nem lesz teljes evakuálás, talán részleges, de ezt nem nevezném evakuálásnak” – fogalmazott. Kifejtette, hogy bizonyos kategóriákba tartozó emberek ideiglenes áttelepítéséről lehet szó Kijev peremvidékére, olyan településekre, amelyekben működnek a létfontosságú szolgáltatások.

Jevhenyij Jenyin ukrán belügyminiszter-helyettes egy tévéműsorban közölte, hogy az orosz támadások következtében Ukrajna-szerte már mintegy 32 ezer lakóház és több mint hétszáz létfontosságú infrastrukturális létesítmény károsodott. „A terroristákhoz hasonlóan az oroszok is polgári objektumokat vesznek célba” – jegyezte meg, kiemelve, hogy az orosz erők lövedékeinek mindössze három százaléka irányul katonai célpontra. Közölte még, hogy jelenleg Ukrajna hét régiójában 524 településen vannak gondok az áramellátással, a teljes áramhiányt és a részlegest is beleértve.

Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Twitteren sürgette Ukrajna nyugati partnereit, hogy mostantól ne kezeljenek „tabuként” egyetlen modern fegyvertípust sem, amelyet Ukrajnának adhatnak a létfontosságú ukrajnai infrastruktúra elleni orosz támadások miatt, amelyek ukránok millióit fosztják meg az áram- és vízellátástól. „A büntetlenség önkényt szül. Az agresszornak éreznie kell minden következő lépése árát” – hangsúlyozta a tanácsadó.