„Számunkra fontos a magyar tudomány napja, eddig rendszeresen megünnepeltük” –hangoztatta köszöntőjében Antal Noémi egyetemi oktató, hozzátéve, az előadók közt egykori és mostani diák, tanárok egyaránt jelen vannak. Csákány László, a sepsiszentgyörgyi Szemerja-Görgő Közbirtokosság elnöke maga is a környezettudomány szakon végezett, s az elmúlt években rendszeresen részt vállal a diákok terepgyakorlatának lebonyolításában. Mint fogalmazott, azon kevés közbirtokosságok közé tartoznak, amelyeknek irányítói vallják, hogy egy közbirtokosságnak nem csak a faosztás a feladata, hanem részt kell vállalnia egy közösség kulturális életében is. Előadásában részletezte az erdő szerepét, kitérve a megyeszékhely környékének élővilágára is, mindazokra a biológiai és táji sajátosságokra, amelyeket a terepgyakorlatok során a diákokkal is megfigyelhettek. Végül megjegyezte, az elmúlt években több tonna szemetet gyűjtöttek össze, ám ennek ellenére továbbra is sokasodik a hulladék. Éppen ezért a továbbiakban más hozzáállásra van szükség, a fejekben a szemléletváltás magját kell elvetni, s magát a szemetelést kellene megszüntetni – hangsúlyozta, hozzátéve: jövőnket csak a mértékletességünk árán tudjuk megmenteni.

Dr. Sikó-Barabási Sándor nyugalmazott megyei főállatorvos 2009 óta tanít a BBTE sepsiszentgyörgyi tagozatán, és most úgy fogalmazott, állatorvosként környezetimádónak is tartja magát, s nagyon rég szereti, mi több, imádja a farkasokat. E nemes, a háromszéki erdőkben is jelen lévő állatfajról, az európai szürke farkasról tartott igen érdekes előadást, kiemelve, hogy a farkas nagyon tartózkodó, óvatos állat, amely ha teheti, kerüli az embert. A farkasokat, medvéket illetően is szemléletváltásra és toleranciára van szükség, az embereknek el kell fogadniuk, hogy ők is léteznek – tette hozzá Sikó. Hasonlóan látványos, saját fénykép- és videofelvételekkel bőségesen illusztrált bemutatót tartott a medvékről Péter Levente zabolai ranger (erdőőr – szerk. megj.) és természetfotós, hangsúlyozva, kötelességének tekinti, hogy minél több információt megosszon a medvékről, ugyanis az emberek nagyon keveset tudnak róluk. Az árkosi Nyáguly Mátyás azokat a szólásokat tekintette át, amelyekben vadon élő állatok is szerepelnek, majd harmadéves diákok a Gyimesek ökoturisztikai lehetőségeiről beszéltek. Végül a környezettudomány szak elsőéves diákja, a sepsiszentgyörgyi Baló Szilárd a Szemerja-patakot követő egykori tanösvényt járta körül előadásában, s mint fogalmazott, azon ma már jobbára a vandalizmus és az idő vasfoga mutatkozik meg, de azt újra használhatóvá és követhetővé szeretnék tenni.