Az erdélyi magyarság Románia nemzeti ünnepén, december elsején idén is kénytelen ismételten felidézni és számon kérni az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésen a közösségnek tett és azóta sem betartott ígéreteket – hívta fel a figyelmet közleményben Kulcsár-Terza József. A háromszéki illetőségű parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Párt politikusa ugyanakkor arról biztosítja a többségi román nemzetet, hogy a magyar közösség tiszteletben tartja a románság ünnepét, de erőszakkal nem kényszeríthető, hogy a maga részéről is annak tekintse, míg az említett nyilatkozatba foglalt jogai nincsenek biztosítva.
A Teljesített ígéretek helyett provokáció címet viselő közleményben Kulcsár-Terza József idézi a nyilatkozat szövegének azon közismert részét, mely a nemzetiségek jogait (mások mellett az önrendelkezéshez valót) írja elő, majd megállapítja, hogy az 1918-ban tett ígéretek csupán üres szavak maradtak. Hozzáteszi, hogy ráadásként a magyar közösségnek azzal kell szembesülnie, hogy a jogok biztosítása helyett Székelyföld többségében magyarok lakta városaiban ünneplés címén önmagukat „román hazafiaknak” kikiáltó szélsőséges egyének provokációval és gyűlöletkeltéssel akarják megmérgezni a két nemzet békés együttélését. A képviselő leszögezi, hogy mindaddig, amíg ez zavartalanul megtörténhet, és a magyar közösség tagjait másodrendű állampolgároknak tekintik szülőföldjükön, ki kell mondaniuk: semmi okunk nincs az ünneplésre, és december 1-jét továbbra is gyásznapnak tekintik. „1918-ban ezen a napon veszítettük el nemzeti szabadságunkat, amelyet azóta sem kaptunk vissza, de amelyről nem mondtunk le, és továbbra is ragaszkodunk az önrendelkezés jogához” – fogalmazott Kulcsár-Terza József.
A politikus végül a román nemzeti ünnep tiszteletben tartásáról biztosítja a többségi nemzetet, hozzátéve, hogy az ünnepet nem lehet erőszakkal rákényszeríteni a magyarságra. Felhívja továbbá a figyelmet, hogy míg az erdélyi magyar nemzeti közösség nem nyeri el az őt megillető jogait, évről évre számon fogják kérni a gyulafehérvári nyilatkozatban megfogalmazott ígéreteket, követelve, hogy Románia alkotmánya ismerje el államalkotó tényezőként az őshonos nemzeti kisebbségeket és szavatolja számukra a teljes nemzeti szabadságot.
