Csoma Botond parlamenti felszólalása Románia nemzeti ünnepénSzókimondó, tehát nem hazafias

2022. december 2., péntek, Belföld

Lucian Romaşcanu kulturális miniszter szerint Csoma Botond RMDSZ-es képviselő hétfői, a román nemzeti ünnep alkalmából a parlamentben elmondott beszéde elütött a többi, hazafias töltetű felszólalástól. Romaşcanu úgy véli, senki sem játszhat ki „egy olyan veszélyes kártyát, amely történelmileg bizonyítottan óriási romboló potenciállal bír”.

„Ma, a román parlament ünnepélyes ülésén örömmel emlékeztünk meg arról a hatalmas történelmi vívmányról, amelynek eredményeképpen egyazon nemzetállam határain belül egyesültek újra azok a tartományok, ahol a románok évszázadokon át többségben voltak. A törvényhozók hazafias, de történelmi adatokkal is teli beszédei között sajnos oda nem illő volt az RMDSZ-es képviselő, Csoma Botond beszéde” – írta a szociáldemokrata politikus a Facebookra hétfő este. Romaşcanu kifejtette, „Erdély történelmileg a románok földje, ahol valóban éltek és élnek magyarok, szászok és zsidók. A gyulafehérvári nyilatkozatban tett ígéretet a román állam betartotta és betartja”. Hozzátette, Romániát a kisebbségekkel, köztük a magyar kisebbséggel való bánásmód jó gyakorlatainak példaképeként szokták emlegetni, a magyar közösségnek ugyanis képviselete van a parlamentben, csaknem minden kormányban képviseltette magát az 1989-es decemberi forradalom óta, és minden szinten biztosított számára az anyanyelvi oktatás. Mindezekért a románok és Románia tiszteletet érdemel – vélekedett Romaşcanu.

A román parlament hétfőn tartotta ünnepi ülését december elseje tiszteletére. Az ünnepi ülésen felszólaló Csoma Botond többek között arról beszélt, hogy a magyar közösség Romániában képzeli el a jövőjét, az RMDSZ pedig partner mindazoknak az elképzeléseknek a megvalósításában, amelyek etnikai hovatartozástól függetlenül javítják az állam polgárainak életszínvonalát. A politikus kijelentette, hogy a francia–német megbékélés példáját követve a különböző közösségeknek joguk van a történelmi események saját szempontjuk szerinti értelmezéséhez, és ennek nem kellene felháborodást kiváltania a társadalom egy részében. Csoma Botond hangsúlyozta, hogy az RMDSZ megérti december elseje különleges jelentőségét a román nép kollektív tudatában, de emlékeztetett arra, hogy az erdélyi magyarok számára ez a dátum egy bizonytalanságokkal terhelt korszak kezdetét jelentette. „A 21. században a történelmi diadalnak át kell adnia helyét a befogadó szellemben történő együttműködésnek. Ennek érdekében azt javasoljuk, hogy ha új alkotmányunk lesz, akkor abban a nemzeti kisebbségeket államalkotó tényezőként kell meghatározni” – mondta a képviselő.

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) teljes frakciója kivonult hétfőn Csoma Botond beszéde közben. George Simion pártelnök történelemhamisítással vádolta meg az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét, aki szerinte azt állította, hogy „a románok jogtalanul vették el Erdélyt, amelyik nemcsak a románoké, hanem a magyaroké is”. A parlamentben a sajtónak kijelentette: tiltakozásként kivonult az ülésteremből a „következetesen irredentista magatartású” Csoma Botond beszéde közben a frakcióval együtt. Simion sajnálatát fejezte ki, hogy az AUR volt az egyetlen párt, amelyik nem tűrte el az RMDSZ „arcátlanságát”. Sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy a kormánykoalíció „tolerálja” az RMDSZ-t.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az Ilie Bolojan által bejelentett megszorításokról?








eredmények
szavazatok száma 1200
szavazógép
2022-12-02: Történelmünk - :

Ablonczy Balázs: Gyulafehérvár, 1918

A nagyon hányatott sorsú, ugyanakkor magyar emlékekben gazdag Alsó-Fehér vármegyében fekvő Gyulafehérvár a 19. század végére – túlnyomórészt román környezetben – igazgatási funkcióinak egy részét elvesztette és poros helyőrségi város lett. 1918. december 1-jére ide hívták össze az erdélyi és magyarországi románság nagy nemzeti gyűlését, amelynek évfordulója ma Románia nemzeti ünnepe.
2022-12-02: Belföld - :

A NATO nem hagyja magára Ukrajnát

A NATO külügyminiszterei kétnapos bukaresti tanácskozásukon Ukrajnát támogatásukról biztosító, a tagállamok védelmét garantáló és a nyitott kapuk politikájának folytatását ígérő közös nyilatkozatot fogadtak el.