Míg huszonkét esztendővel ezelőtt, a moldvai magyar oktatási program indulásakor még az 1989 utáni könyvégetések éltek élesen emlékezetünkben és a moldvai csángókat ért fenyegetések még napirenden voltak, idén, a román nemzeti ünnep alkalmával olyan pozitív megnyilvánulásnak lehettünk tanúi a Bákó megyei tanfelügyelőség részéről, amire aligha lehetett számítani.
Igaz ugyan, hogy az utóbbi években enyhült a moldvai magyarok üldöztetése, de mindig akadt egy-egy pap, tanító vagy más hivatalos személy, aki addig gáncsoskodott a csángók ellen, míg elérte célját: akikre irányult, megtorpantak cselekvésükben. Ez főként olyan esetben volt eredményes, amikor a gyermekük számára iskolai fakultatív magyar órát igénylő szülők az őket ért fenyegetések hatására visszavonták kérésüket. Egy időben úgy tűnt, ilyesfajta megfélemlítéssel többé nem próbálkoznak, időnként és helyenként ellenben vissza-visszatért az ilyenszerű kísérlet, de a létszámbeli fogyás ellenére ez nem fogott ki a csángó közösségen. Még akkor sem, ha tíz évvel a moldvai magyar oktatás elindítása (2000) után, 2010 körül a másfél évtizeddel azelőtti nyelvi állapot (a magyar nyelvet beszélő/ismerő személyek száma alapján) negatív irányba módosult, amihez a népességfogyás mellett az úgynevezett munkamigráció is jócskán hozzájárult.
Bár önmagában az oktatás nem fékezheti meg az asszimilációt, kétségkívül felbecsülhetetlen az értéke a huszonkét éve működő oktatási programnak. Jelenleg huszonkét helyszínen több mint kilencszáz gyermek jár a fakultatív iskolai magyar órákra, a szabadon választott délutáni oktatással együtt számuk eléri az ezerhétszázat, az érintett települések száma harmincöt. Az önálló magyar óvodai csoportokkal bővülő magyar oktatásban egyre több a helyi tanár, tanító, akik többsége a program korábbi tanulói közül kerül ki. Ők az otthon befejezett általános iskola után Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceumban folytatták tanulmányaikat és érettségiztek magyar nyelven, majd hazatértek. Egyre inkább visszaszorulóban a magyarországi oktatók jelenléte Moldvában, növekvőben a székelyföldiek részvétele. Ezt azért érdemes megjegyezni, mert a csángó értelmiség kinevelése kezdettől szerepelt a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, majd a magyar oktatást néhány évig működtető Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége célkitűzései között, és amikor arról beszélünk, hogy most már nem lehet a korábbi politikai diszkurzushoz hasonlóan nem létezőknek tekinteni a csángókat, az ennek a folyamatnak köszönhető.
A magyar kormány támogatásával működő moldvai magyar oktatási program, az immár húszra szaporodott magyar házak hálózata, a 2019-ben beiktatott új jászvásári püspöknek köszönhetően megváltozott korábbi ellenséges egyházfői hozzáállás, a harmadik éve engedélyezett havi egy bákói magyar mise megerősítette a csángó közösséget, s bár mindez a moldvai magyarok egy igen szűk rétegét érinti, mégis számolnia kell a helyi, kizárólag román vezetésű hatóságoknak a cselekvő jelenlétükkel.
Ennek láttuk jelét a Bákó megyei tanfelügyelőség döntésében, amikor a Perzsoj község általános iskolájának igazgatóját azért menesztették november utolsó napjaiban, mert hátrányosan megkülönböztette a községhez tartozó pusztinaiakat, amikor azt mondta, őket nem kell meghívni a december elsejei ünnepségre, mert ők magyarok és március 15-én ünnepelnek, amúgy „az anyjuk keresztje”. Ez akkor derült ki, amikor a Perzsoj községhez tartozó falvak iskolái december 1-je közös megünneplését tervezték, amiről a pedagógusok whatsapp-csoportjukban egyeztettek, és az ott elhangzottakról készült képernyőmentést, az említett igazgatói kijelentéssel együtt a tanárok egyike eljuttatta a tanfelügyelőségnek. „Az incidens súlyosságára való tekintettel, figyelembe véve, hogy a nyilvánvalóan diszkriminatív megnyilvánulás megengedhetetlen különösen az iskolai közegben, és legfőképpen egy intézményvezető részéről, a Bákó Megyei Tanfelügyelőség Igazgatótanácsa 2022. november 29-én felmentette a tisztségéből a Perzsoj községi iskola igazgatóját” – adtuk hírül hétfői lapszámunkban a Ziaruldebacau.ro Bákó megyei hírportál alapján. Mindez nem egyéb, mint a normalitás megnyilvánulása. Jó volna, ha a példa ragadós lenne, és nem arról szólnának a Moldvából érkező, román oldalról megfogalmazott hírek, hogy a csángók elmagyarosított románok, akiket a magyar kormány eurómilliókkal támogat.
Borítókép: Rácsilai diákok a helyi Magyar Ház előtt