A Postaügyi Világunió 130 évvel ezelőtt egységesítette a levelező- és képeslapok méretét, bár eleinte az illusztráció ― azaz maga a kép ― csak az oldal egyharmadát foglalta el, és a fennmaradó felületre lehetett írni üdvözlő sorokat.
Az első képes levelezőlap a francia―porosz háború idején látott napvilágot. 1870. július 16-án, a német mozgósítás napján August Schwarz oldenburgi könyvkereskedő az Észak-Német Posta Unió által forgalmazott postai levelezőlap címzési oldalának bal alsó sarkába egy ágyú mögött álló tüzér képét nyomtatta. Az újdonság gyorsan népszerű lett, ám az eleinte eltérő formátumú és méretű lapok kézbesítése és a változó díjszabás sok problémát okozott. A Postaügyi Világunió 1878-ban szabványosította az üdvözlőlapok méretét, és találta fel az egységes díjszabást. Innen számítják a képeslapok megszületését. Az elmúlt 130 évben sokat változott a képeslapok formája: még az 1880―1890-es években is a kép csak az oldal egyharmadát, felét foglalta el. A hátoldalt 1905-ig csak címzésre és a bélyeg felragasztására lehetett használni. A századfordulóra már az egész oldalt betöltötte a rajz, illetve annak nyomtatott változata, később pedig a fotó.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
