Az, hogy lélekben elkezdünk már idejében készülni, hogy gyertyákat gyújtunk, természetes. Az számomra kevésbé normális, hogy már novemberben üzletekben, bevásárlóközpontokban elkezdik nyomni a karácsonyi zenéket s csilivilibe öltözik minden. Ja, hogy az biznisz? Azt hiszem, értem. De attól még több mint groteszk. Gondolom, mindenki tisztában van azzal, hogy közelednek a karácsonyi ünnepek, nem biztos, hogy szükség van arra, hogy időnap előtt zúgjon a fülünkbe minden irányból a Jingle Bells. Tisztában vagyunk azzal, hogy közeledik a karácsony, és bár nem tudom, más hogyan van ezzel, de nekem nem lesz ünnepibb hangulatom ezektől a zenéktől és egyéb reklámfogásoktól. Mert mi más mindez, ha nem reklám? Nemhogy nem lesz ünnepi hangulatom, ideges leszek. Mert minek a karácsonynak reklám, és főleg időnap előtt? Ja, a már említett biznisz. Nem tudom, lehet, velem van baj, de nekem a karácsony novemberben még korai. Szeretem, ha minden a maga idejében történik. Fát sem szoktunk hamarább díszíteni, és az ablakba is csak az utolsó métereken kerül ki egy kis hangulatvilágítás.

Természetesen mindenki másképp, a saját ideje szerint készül, és ez rendben van. Senkit nem szeretnék bántani azzal, amit most írok. De nekem továbbra is korai még a közeledő ünnepek körüli csillogás, marketing. Nem fulladunk ki a nagy készülődésben? Nem fárad ki az egész, mire valóban eljön? Miről szólnak majd azok a napok, ha időnap előtt elkezdik velünk lefuttatni a köröket? Netalántán a húsvéti ünnepekről (hogy idejében elkezdjük)? Lecsupaszítjuk, kuka mellé visszük a fát, és máris megjelennek a színes tojások, csokinyuszik? Mondjuk, olyankor nem szólnak zenék jobbra-balra. Tényleg, húsvétkor, kinek mikor van, miért nincsenek zenék a marketingcsomagban? Na, ezen még nem is gondolkoztam, utána kell néznem.

Természetesen én is már készülődöm, most már ott is van az ideje. Tervezzük a családdal, hogy hol, hogyan tudunk mind együtt lenni, mert nincs ennél fontosabb. És már jó ideje gondolkodom azon, hogy kinek mivel tudnék örömet szerezni, keresgélem a személyre szóló ajándékokat. Amelyek nem feltétlenül pénzben mérhetően lesznek fontosak… A kacatos fiókban is megvan a spárga, amellyel szokás szerint – nagy röhögések közepette – odabogozzuk az eldőlni akaró fát a könyvespolchoz, amelyet karácsonykor díszítünk fel, mert nekünk akkor van ott az ideje. Ja, és karácsonyi dalokat is tudunk…