A miniszter bejelentette: a bizottság döntése alapján bekerült a Hungarikumok gyűjteményébe a teqball mint sport, valamint a 200 éves közösségi ünnep, a balatonfüredi Anna-bál. Ezzel a Hungarikumok gyűjteményébe tartozó értékek száma 85-re emelkedett.

V. Németh Zsolt, a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos elmondta, hogy a Magyar értéktár elemeinek száma 142-ről 148-ra bővült. Kiemelkedő nemzeti érték lett a szaloncukor, a Hatvani aranyfácán sűrített paradicsom, a muravidéki vágottzsír, a Hajdú lisztek és gabonaőrlemények, a korhely halászlé és a hajdúdorogi Krisztus-katonaság görögkatolikus hagyománya.

Nagy István kiemelte, a mostani kormányzati ciklusban először, összességében harmincadszor ülésezett a Hungarikum Bizottság, amelyet 2012-ben a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény hívott életre. A bizottság feladata vizsgálni, hogy a felterjesztett értékek rendelkeznek-e olyan tulajdonságokkal, amelyek alapján Magyarországot, a magyarságot jeleníthetik meg. Az agrárminiszter rámutatott: a hungarikumok, valamint az értéktárba már felvett vagy jelölt értékek kincsek – még akkor is, ha sokszor nem lehet kézbe venni vagy számszerűsíteni az értéküket –, mert kifejezik a magyar identitást, szavak nélkül mesélnek a magyarokról. A féltett kincseket megosztják a világgal, kínálják őket világszerte, például a világhírű magyar élelmiszereket és italokat, bemutatják a színházakban, koncerttermekben vagy éppen Mohácson, Hévízen, Hollókőn, Pécsett, a Hortobágyon – sorolta a miniszter. Nagy István azt mondta, az értékek gyűjtése országszerte és a határon túl is megmozgat mindenkit; felkutatják a szűkebb környezetükben fellelhető unikális értékeket, hogy bekerüljenek a helyi, a megyei, a külhoni nemzetrészi vagy ágazati értéktárba.

V. Németh Zsolt kiemelte: a Magyar értéktárba a nemzet szempontjából meghatározott értékű, jelentőségű értékek kerülnek, amelyek magyar sajátossággal, karakterrel rendelkeznek.