A belga liberális pártok, a Nyitott Flamand Liberálisok és Demokraták (Open VLD), valamint a Reform Mozgalom (MR) kifejezetten ellenezték a hivatalos bocsánatkérést, ehelyett úgy vélik, hogy Fülöp belga király júniusi látogatása Kongóban – ahol kifejezte „mélységes sajnálatát” – elegendő gesztus a volt gyarmati országokkal szemben. A vallon Szocialista Párt szerint viszont nem elégséges. Két jobboldali párt, a Flamand Érdek és az Új Flamand Szövetség bojkottálta a kérdés hétfői zárószavazását.

Wouter de Vriendt belga zöld párti politikus, a különbizottság elnöke úgy nyilatkozott: a testület munkájának célja a tisztánlátás és a jövőben hasznos tanulságok levonása volt, azonban néhány párt úgy érezte, hogy a bocsánatkérés átlépne egy bizonyos határt. Hozzátette, hogy a parlamenti különbizottság mandátuma az év végén lejár, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincs esély arra, hogy konszenzus alakuljon ki a frakciók között.

Az egykori Kongói Szabadállam 1908-ban vált Belgium egyik legfontosabb gyarmatává, de már előtte, 1885-től II. Lipót belga király személyes tulajdona volt. A gyarmati időszakban az ország nyersanyagainak kiaknázása rendkívül kegyetlen módon történt; mindennapos volt az őslakosok kínzása, megcsonkítása, a beszolgáltatási kvótát nem teljesítő falvak felégetése. A kegyetlenségek, az éhínség és a trópusi járványok következtében több millióan haltak meg. Belga Kongó 1960. július 1-jén nyerte el függetlenségét.