És szülé az ő elsőszülött fiát; és bepólyálá őt, és helyhezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyük a vendégfogadó háznál. (Lk 2,7)
A karácsonyi történet azzal kezdődik, hogy a fogadóban nem volt hely Jézus számára. Az, hogy neki istállóban kellett megszületnie, azért történt, mert sehol máshol nem volt hely a vajúdó Mária számára. A próféták már régen megmondták, hogy a Messiás Júda törzséből fog származni, és Betlehemben fog megszületni. Erre emberileg nem sok esély volt, de Isten úgy rendezte, hogy az ígéret és a prófécia beteljesedjék. Ha Betlehemben kell megszületnie, akkor úgy fog történni. Ez Isten akarata volt, ám az istállóban való megszületéshez az ember járult hozzá, ez emberi tényező volt. Ezen a karácsonyon az a kérdés: hol van vagy hol nincs hely Jézus számára?
Nemrég hatalmas visszhangot váltott ki Németországban és a nemzetközi sajtóban, hogy a német külügyminiszter utasítására eltávolították a keresztet Münster városházának Béke terméből. A politikus protokolláris okokra hivatkozva vétette le a feszületet a G7 gazdasági csúcstalálkozó idejére. A kereszt 482 éve része a teremnek, és arra még soha nem volt példa, hogy onnan elmozdítsák. A feszületnek nem volt helye többé a városházán.
A mai világban szinte minden átvette a vendégfogadónak a szerepét, és majdnem sehol sem látják már szívesen Jézust. Ma mindenkit és mindent el kell viselni, „tolerálni”, kivéve a Megváltót. Kevés hely van már számára a mindennapi beszédben. Kevés hely van számára a munkahelyeken, az iskolákban – nem is beszélve a politikáról. Sajnos a betlehemi gyermeket egyre kevesebb helyen fogadják szívesen. Néha még a mi életünkben sincs számára hely. Közülünk is sokan panaszkodnak, hogy „tele van az életük”, és már nem fér bele semmi. Tele vagyunk gondokkal, programokkal, s ezért még gyerekeinknek sem fér bele a sok tennivaló mellett a vallásóra. Nekünk pedig nincs időnk a vasárnapi istentiszteletre, közösségi alkalmakra. Így nem csoda, hogy Jézus idegen számunkra. Szinte zavaró, ha róla beszélnek, vagy ha ő szól hozzánk. Hány és hány családban ünnepelnek úgy, hogy karácsonykor még a nevét sem említik meg, Isten fia kívül reked otthonainkból.
Kedves testvéreim! Kérlek titeket, hogy e karácsonyon készítsetek Jézusnak egy kis helyet. Szoruljatok összébb, mert minden csak az ember akaratán múlik, és valójában mi döntjük el, mi a fontos és mi nem. Egyszer megkértek egy rabbit, mondja meg, hol lakik az igaz Isten. Ő a következőt válaszolta: ott, ahol befogadják, ahol legalább egy tenyérnyi hely adatik számára. Mert különös módon, ha befogadom az Urat, akkor nem szűkebb lesz a hely azzal, hogy ő odaköltözött, hanem tágasabb. S minél többen leszünk odabent és minél több testvérem van szív szerint, annál tágasabb lesz a hely.
A karácsony igazi örömüzenete az, hogy az Isten befogadott bennünket, utánunk jött, hogy mi is hazajöhessünk. Halljuk meg ezt az örömhírt úgy, hogy forduljunk feléje, váljunk nyitottakká, elfogadókká, s tudjuk befogadni tiszta szívből a felkínált kegyelmet, irgalmat és szeretetet. Isten áldjon meg bennünket!
Kató Béla püspök
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
