Kedves Testvérem! A karácsony közeledtével sokan várják haza távol dolgozó, külföldön élő szeretteiket. Sokan vannak, akik ilyenkor minden egyebet félretesznek, és elindulnak hazafelé, s ha ma már ritka is az a pillanat, amikor körülülik a családi fészek asztalát, ilyenkor azért megtörténik. Sokan várnak, sokakra várunk. Akinek nincs távol élő családtagja, az is vár. Várja, hogy a közelben élők bekopogjanak ajtaján, meglátogassák, mert az ünnepi találkozás mégis kicsit más. Készülünk az együttlétekre, kiváltképpen, ha valaki előre bejelentette az érkezését, a jövetelét. A zakariási igében is egy bejelentés történt. Az ige előrevetíti, hogy jönni fog, érkezni fog valaki. A királyok Királya és uraknak Ura érkezik. Micsoda bejelentése ez az Istennek! Az a király, akiről az igében szó van, az Jézus Krisztus, Isten egyszülött Fia, akiről évezredeken keresztül ígéretek hangzottak el, de amely ígéretek kétezer évvel ezelőtt beteljesedtek. Ez a király elérkezett, és így immár nem ígérete az Istennek, hanem beteljesedett valóság. A király első karácsonykor megszületett. A király megérkezett a világba – ez nyilvánvaló. Erről tanúskodnak az evangéliumok, erről szólnak ezredévek hitvallói; ezt ünnepeljük karácsonykor: Jézus Krisztus földre érkezését. Az ige azonban nem általánosságban, hanem egészen személyesen szólít meg: „Királyod érkezik hozzád!” Személyesen hozzád, kedves Testvérem! Mindenkihez személyesen jön a király Jézus. Merthogy Ő nem birodalmak felett akart uralkodni, hanem az emberi szívekben – a tiedben, az enyémben –, személyes életekben akar Úr lenni. És ezért jön ma is, 2022 adventjében is. Ez a jó hír: Jézus nemcsak egyszer jött el karácsonykor, valamikor a múltban, amire mi minden évben emlékezhetünk, hanem annyiszor jön el, ahányszor egy szív megnyílik előtte, és Úrként, királyként fogadják Őt. Az ige szavai szerint: Királyod érkezik hozzád! Személyesen tehozzád. Az elején azt írtam, hogy ilyenkor sokan várunk vendéget. Készülünk ilyen-olyan módon. A hozzánk érkező Jézus fogadására csak egy módon lehet készülni, Őt csak egyféleképpen lehet fogadni: őszinte és nyitott szívvel. A vendégeink az ünnep elteltével hazautaznak. Gazdagabbak vagyunk a találkozástól, tele vagyunk élményekkel, de ezek az életünket alapvetően aligha változtatják meg, elutazásukkal talán még hiányérzetünk is van egy ideig, de aztán általában visszaáll a megszokott élet: várakozás, találkozás, elutazás, és ez így lesz életünk végéig. Jézus azonban nem futó látogatóként érkezik az ünnepre. A Király velünk akar maradni, az ünnep után is nálunk, velünk akar lakni, ezért maradjunk a helyünkön, ne lankadjunk, és legyünk készen a fogadására. Örvendj nagyon, sőt, azt mondja: ujjongj. A te segítőd, a te Megváltód, Jézus Krisztus érkezik. Örvendj hát nagyon, ujjongj, mert van miért! Életét adta érted!

Ó, jöjj, megváltó Jézusom,
A szívem néked megnyitom.
Tevéled tér be gazdagon
Az élet és az irgalom.
Szentlelked által járj velünk,
Míg hozzád mennybe érkezünk,
S ott mondunk majd neked
Dicsérő éneket! (473/5)
Áldott karácsonyi ünnepeket és békés, boldog új esztendőt kívánunk!

Koszta István püspökhelyettes