Zalánpatak, ahova az angol herceg is gyalog járt

2023. január 4., szerda, Faluvilág

Amióta nem jártam Zalánpatakon Károly hercegből brit király, pontosabban őfelsége Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának uralkodója lett. Jelezte is többször a világhálón, hogy szereti Erdélyt, ápolja őseinek erdélyi gyökereit, de azt a friss levegőt, amilyent a zalánpataki erdők lehelnek, akárhol nem lehet megtalálni, sem az esti tücsökzenét, de a kakasok hajnali kukorékolását sem.

  • Falumúzeum, előtérben a nagyapa és az unoka. A szerző felvételei
    Falumúzeum, előtérben a nagyapa és az unoka. A szerző felvételei

Sokan teszik fel a kérdést: vajon lesz-e még ideje arra, hogy brit királyként gyalogosan közelítse meg Zalánpatakot, mint ahogyan tette nem egy alkalommal eddigelé. Szinte hihetetlennek tűnt – magam is láttam a televízióban –, hogy falusi háza mellett tyúkokat is tart. Mindegy mekkora uralkodó ő, a zalánpataki 3. szám alatti bennvaló saját tulajdona, a rajta álló tisztaszoba és tisztaház is. Erdőszéli birtokáig – ha úgy adódott – gépkocsival is el tudott jutni, de onnan már, ha kell, ha nem, a király is gyalog megy! Zalánpataki ismerősöm tájékoztatott, hogy 2006-ban kereste fel először e kis falut gróf Kálnoky Tibor társaságában, de volt úgy, hogy többször leszált kocsijáról a köhösi hídnál és gyalog tette meg az utat Zalánpatakig. Károly dédnagyanyja, Mária királynő révén az erdélyi magyar Rhédey család leszármazottja, amit többször hangsúlyozott mifelénk is. Az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyt évekkel ezelőtt felújították, látogatható, kiállításoknak is otthont ad. Annyira megszerette ezt az isten háta mögötti falut – Patakot, röviden – már herceg korában, hogy annak magyar nyelvű monográfiáját angolul is megjelentette, hadd tudja meg a nagyvilág, hogy hol van az a kis település, ahol hideg és friss ásványvízforrások törnek fel a földből, s olyan erős mofettája (gázfürdője) van, ami képes hihetetlen hatást gyakorolni még egy-egy idős férfiember alsó fertályára is, hatékonyabban mint bármely patikai szer!

 

Római katolikus templom

 

300 éves Zalánpatak és a Kálnoky-csoda

Ki hitte volna, hogy a nagy hazai rendszerváltás után a csendes és tiszta táj, az erdők, az egykori családi tulajdon, a sepsikőröspataki Kálnoky grófok XVII. századi üveghutájának emléke akkora hatást gyakorol a visszatelepült Kálnoky családra, hogy kései „jussát” keresve visszacsalja a család örökösét, gróf Kálnoky Tibort erre a tündérszép tájra, ahol házat vásárolt, vendégházat teremtett magának, s példáját követi az akkor még trónörökös Károly herceg is. A nemzetiségükben, hitükben roppant vegyes hutamunkások kései leszármazottjai, a jelenlegi lakosság zöme még mindig hiszi, hogy a Kálnoky család és Károly király jelenléte mindenképpen használt/használ Zalánpatak hírének. Mindez nem más számomra, mint a Kálnoky csoda. De hol is van az a bizonyos Zalánpatak? – kérdezheti bárki, aki nem nagyon ismerős Erdővidék peremi övezetében. A falu aránylag fiatal település. A XVII. században Egyedmezeje néven mint prédium szerepelt. A környék kiterjedt bükkerdői miatt üveghutát telepített ide a sepsikőröspataki gróf Kálnoky Sámuel. Ez a huta készítette a kolozsvári Szent Mihály-templom számára is a sokszögű ablaküvegeket. Az üveggyárat működtető egykori Kálnoky grófnak egy olyan levele maradt fenn 1692-ből – tudtuk meg – amelyben ablaküveget ajánl fel a brassói Fekete-templom javítása alkalmával. A huta 1759-ig volt a nevezett család tulajdonában, 1860-ban szüntette be működését. Néhány termékét a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum őrzi, később a helybeli Karácsony család ügyelte, pontosabban néhai Karácsony Zoltán ezermester, akinek gyermekei úgy gondolták, hogy átadják a helybeli falumúzeumnak, ahol jelenleg is megtekinthetőek. Ehhez az időszakhoz személyes emlékek kötnek engem is. 1979-ben említett Karácsony Zoltán unszolására, aki pontosan megjelölte, hogy hol találhatók az egykori üveg­gyár összetört termékei, kutatósáncot mélyítettünk le, s a töredékek alapján pontosan meghatároztuk, milyen tárgyak készültek az „Évegcsűrben”. Csak mint érdekességet említem, hogy volt a töredékek között hegedűpalló és klarinétgomb is. Kutakodásainkat átvette később az erdélyi üvegművességről megjelent tanulmánykötet is. Az egykori huta munkásait a környék székely magyar férfi népéből verbuválták, de a tulajdonos gróf idegen földről telepeseket, románokat, németeket, osztrákokat is hozatott a legkülönbözőbb munkák elvégzésére. A telepes családok nevükben még ma is élnek. Zalánpatakon még láthatóak az egykori lakóházak hagyományos népi berendezései, kézimunkák, varrottasok, szedettesek, a falumúzeumban, de Jó­zsáné Bléga Lenke erre a célra berendezett bemutatószobájában is.

 

Préda Barna

 

A veszendőt falumúzeum őrzi

Nem volt egyszerű kiköltöznie az eléggé régi lakóházból a családnak, tatarozni és otthont adni abban egy helytörténeti gyűjteménynek, bár annyira gazdag anyagot gyűjtött össze Préda Barna, a falu szülötte, hogy maradhatna a falumúzeum megnevezés is. Mint megtudtam az épület 1894-ből való, ükapja, Farkas Miklós építette, aki a falu kisbírója volt, felesége pedig Kasléder Mária. Ebben a házban született a nagyon szeretett nagyapja is, sajnos a már néhai Farkas József („Tátá”), akinek könyvei sok-sok adatát köszönheti. Itt élt, nagyon ismerte a falut, a családokat, a családi kötelékeket és a „régi” időket is. Ebben a házban nevelkedett Barna édesanyja, ebben született ő maga is. „Ezt kellett visszaállítani eredeti állapotába – mondotta –, együtt restauráltuk a családommal. Megalapítottam a Zalánpatak Múzeumáért Egyesületet. Munkámban anyagilag támogatott az RMDSZ Communitas Alapítványa is. Éke a múzeumnak a helyi üveggyűjtemény, a vidékre-falura jellemző néprajzi darabok, melyek közül többet fel kellett vásárolnom, de adományként is kaptam innen és a szomszédos településekről is. Olyan okmányokra is akadtam, melyeket a helyiek még Kálnoki gróf elődeivel kötöttek. Jeles látogatója volt a múzeumnak Károly herceg mellett az akkori brit környezetvédelmi miniszter és gróf Kálnoky Tibor.” Préda Barna bevallotta, hogy van még egy nagyon régi álma. Ha ereje és kitartása megbírná, szeretne helyben berendezni egy olyan kézműipari műhelyt, ahol életre tudnák hívni a huta egykori termékeit, akár színesen is, ez lenne a legmaradandóbb emlék és amolyan vásárfia a majdani látogatók számára.

Préda Barna Zalánpatakon született 1992-ben, földműves családban. Az elemi iskolát szülőfalujában, az általános, illetve a középiskolát pedig Hargita megyében, a gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceumban végezte. Egyetemi oklevelet Sepsiszentgyörgyön szerzett, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatán, ahol 2014-ben diplomázott, a kereskedelem, turizmus és szolgáltatások gazdaságtanából, egy ideig a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület munkatársa volt. Szabad idejét szülőfaluja múltja, jelene tanulmányozásának és a település fejlesztésének szenteli. Ebbe a törekvésbe illeszkednek bele eddig megjelent kötetei: a két kiadást is megért Az én falum Zalánpatak c. falumonográfia (2017), erről készült az angol nyelvű változat, ezt követte Azok a zalánpataki legények – Zalánpataki történetek című (2018), valamint a 2022-ben Sepsiszentgyörgyön megjelent Harci zajban – Zalánpataki hősök albuma. Préda Azok a zalánpataki legények című kötete tele van helyi gyökerű történettel, nem hal ki Patakon a humor. Olvasóinkat mi is megörvendeztetjük egy rövidebb visszaemlékezéssel.

 

Gróf Kálnoky Tibor (Családi kép)

 

Kovácsné és a kávé

Történt, hogy a rendszerváltás után Évegcsűrt is elérte az új kor, és Bótoskánál már nemcsak cikóriakávét, hanem jó erős babkávét, ahogy Évegcsűrön mondják, szemes kávét is lehetett kapni. Gyorsan híre is ment a faluban, hogy ez milyen finom és feldobja az embert. A hír az Alszegbe, a kovácsné fülébe is eljutott, ment is azonnal, hogy kipróbálja az új csodát.

– Adj’ isten, Bótoska! – köszönt illedelmesen belépve. – Kérek egy fél kiló kávét! Bótoska egykettőre kimérte és a kovácsné el is sietett vele. Hazament és úgy, ahogy volt, megfőzte a kávészemeket, de az olyan világos lett, hogy még teának is gyenge volt. Ezért nagy felháborodva visszavitte az üzletbe és panaszt tett Bótoskánál.

– Ez a kávé nem jó, hiába főzöm – mondta felháborodva –, ’sze ennek se íze, se bűze.

– De hát ezt főzés előtt meg kell őrölni – nevetett Bótoska.

– Hát én egy fél kilóval nem mehetek a malomba?! – válaszolta az asszony.
 

Szunnyadnak-e a természetes gyógytényezők?

A Baróti-hegyek között meghúzódó, tündérszép völgy a borvizek eldorádója. Ásványvizei az ún. kárpáti homokkőövezet kőzetein keresztül jutnak a felszínre. A szén-dioxid minden bizonnyal a Málnásfürdő melletti Liget-tető, legrosszabb esetben az északi irányban lévő Nagy-Murgó vulkáni kúp irányából, a mélyben rejtőzködő magmafészekből származik. Nagy ásványvízhozamra aligha számíthatunk, a természetes forrás formájában feltörő vizek ásványisó-tartalma azonban eléggé magas, típusaik változóak, inkább ivókúrára alkalmasak. Gyógyfürdőzésre főleg a kis mélységben előforduló mineralizált freatikus borvízréteg hasznosítható. Ilyen víz található a település több udvari kútjában. Préda György portáján, mint láttam, erőteljesen jött a felszínre a szén-dioxid. A régiek mesélték, hogy éppen a veszélyes fojtógáz miatt nagy nehézségekbe ütközött a kút kiásása. Zalánpatak környékét amolyan tektonikai ablaknak tekinthetjük, ahol felszínközelbe kerülnek a kárpáti homokkövek alsó rétegösszletei, amelyekből gazdagon és szabad füllel eléggé jól hallható kifúvások formájában tör a felszínre a szén-dioxid. Ilyen kifúvást ismerünk az Ánás-patak alsó folyásán, amely gyógygázzal tudna táplálni majdan egy itt épülő, nagyobb méretű száraz mofettát. Jómagam 13 forrást ismerek, melyek kivétel nélkül a falut átszelő Nyíres-patakban (alább Tekse néven) és annak mellékárkaiban jutnak a felszínre. A Karácsony-borvízről Orbán Balázs is megemlékezik könyvének Háromszéket bemutató fejezetében. Az altalaj gazdag utóvulkanikus gáztartalékai igazából csak nagyobb esőzések alkalmával „láthatóak”, amikor a talaj felszínén felgyülemlő tócsákból, kisebb állóvizes felületeken keresztül hangos buborékolással látható-hallható a szén-dioxid-kitörés. Ezen alapul a zalánpataki gyermekek régi népi játéka, a fődisíp. A bugyborékoló gázfeltörést kis búbos kemencére hasonlító, sárból készített kúppal takarják be a gyerekek, melynek tetejét átszúrják, s abba egy fűzfa-sípot („tilinkót”) helyeznek el. A nyomásában megnövekedő gáz, fokozatosan, s egyre erősebben hangzásba hozza a fűzfasípot. „Ez a Föld hangja – mondták anno néhai Karácsony Vince fiai – ezt csak itt mifelénk lehet hallani!” Ez a jelenség Zalánpatak alsó végében, a mezei út térségében figyelhető meg. Itt a szén-dioxid-kitörés mindig változtatja helyét, ezért nevezte Farkas Jóska bátyánk, Tátá a környék forrásainak kiváló ismerője ezt „vándorló borvizes gáznak.” Volt úgy, hogy a Pusztai-bennvaló közelében buborékolt. A Csuklyoni-borvíz mellett valamikor fából kiácsolt fürdőmedence is működött, amit pusztulni hagyott a közösség, mintha arra várnának, hogy majd egyszer megjelenik valaki és rendezi, rendbeteszi a környék elhanyagolt állapotban lévő forrásait, „feredőit”. Ősi család nevét őrzi a Karácsony-borvíz. Változatlan összetételű és kiváló vize van a Köhös-feji forrásnak, a Borzliki-borvíznek, a Kerekdombi-forrásnak, a Nyíres-patak jobb partján lévő Nádasi-borvíznek.

 

Nr. 3 Sz. - Károly király kapuja. Fotó: Fogarasi László

 

Régi és új egymás mellett

Hány embert „temethetett” a XVIII. század derekán öntött zalánpataki kis lélekharang a gyorsan pergő esztendők során? – tettem fel magamban a kérdést sok évvel ezelőtt, amikor harangkutatóként felmentem a katolikus templom tornyába. Meglepődve betűztem a harangocska szövegét, kész történelem: „Papolci Diviry András kapitány cináltata-Kápolnára Ano 1750, H. L.” A H. L. iniciálé Henricus Lamp brassói harangöntő nevét fedi, ismertem fel, akinek ezen kívül még három harangja szól Háromszéken: a kálvinista Lisznyóban (1693), a lemhényi Szent Mihály katolikus templom tornyában (1697) és a felsőtorjai református épített haranglábon (1731). A lélekharang felirata azt is elárulta, amit sejtettünk, hogy volt a mostani templom előtti „Üvegcsűrnek” egy kápolnája is, másik harangja is Brassóban készült 1861-ben, már a jelenlegi templom számára. Turisztikai látnivaló ez a katolikus templom. 1863-ban épült, védőszentje Kisboldogasszony. A kb. száz lélek alkotta zömében katolikus egyházközség ide helyezte el történelmi emléktábláit, az emlékkopját és a fából faragott trianoni emlékművét. Örömmel mesélték a helybeliek, hogy fiatal papjuk érkezett, Boldizsár Ferenc, akit telefonon üdvözöltünk, dicsérték hívei, mert elhozta a bethlehemi lángot Patakra s karácsony szenvedeje előtt hajnali szentmisére is kiutazott Mikóújfaluból.

A helybeli korszerű iskolát jelenleg 13 kisgyerek látogatja. Meghitt karácsonyi ünnepséget tartottak, óvó nénijük Coroian Tímea, tanító nénijük Bodosi Szilvia.

A régi grófi család ide telepített román ajkú, de elmagyarosodott munkásai számára 1895-től görögkatolikus templom is épült, melyet 1973–1976 között az Angyali üdvözlet tiszteletére újraépíttetett a tulajdonos görögkeleti egyház.

Elkészült a település infrastruktúrájának megvalósíthatósági tanulmánya, de a helyiek szerint egyelőre csak álom az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítése.

– Sokat fog azonban változtatni a település arculatán főutcájának amolyan macskakövekkel való kikövezése, amire nyertes pályázatunk van, és Málnás község önkormányzata megtette már a legfontosabb lépéseket – tájékoztatott Szotyori Angéla polgármester, „jó lépésnek tartjuk mi is” hangsúlyozta örömmel a lakosság nevében is gróf Kálnoky Tibor.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Hol tervez nyaralni idén?









eredmények
szavazatok száma 1202
szavazógép
2023-01-04: Pénz, piac, vállalkozás - :

Külföldi tulajdonú cégek

A cégbíróság adatai szerint 2022 első 11 hónapjában 6873 újonnan alapított külföldi tulajdonú vállalatot jegyeztek be Romániában, 30,1 százalékkal többet, mint 2021 azonos időszakában.
2023-01-04: Belföld - :

Egymilliónál több a magyar, de gyorsabban fogyunk a románoknál (Népszámlálás)

Egymilliónál több személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek a 2022-es népszámláláson Romániában, így a lakosság egészéhez viszonyítva a magyarság még mindig meghaladja a 6 százalékot, de létszámában és arányaiban is jelentős a csökkenés 2011-hez képest, és az elöregedés is nagyobb mértékű, mint a román nemzetiségűeké.