Az ellenben már különösebb, sőt, visszataszítóbb, hogy e gesztusával kritikusai szerint meg kívánja akadályozni azt, hogy egy szakmai testület újra megvizsgálhassa: másolt-e vagy sem doktori értekezése összeállításakor.

E pillanatban nem egyértelmű, hogy Lucian Bode méltóságát, tudományos nézeteit kívánja-e oltalmazni, vagy sajátos balkáni módon, felvértezve némi rafinériával, csupán kiskapukat próbál nyitogatni. Mert azzal, hogy beperelte a Babeș–Bolyai Tudományegyetem etikai bizottságát, azt a látszatot kelti, mint aki megakadályozná, hogy szakértők újra megvizsgálják doktori értekezését. Melyről a BBTE testülete 2022 októberében még azt állította, „csupán” 2,85 százalékát másolta, és Bode ki is jelentette büszkén: tézise rendben van. Ám két hónappal később a plágiumügyekre szakosodott újságíró, Emilia Șercan közölte, értékelése szerint a tanulmány 18,5 százaléka másolt. Magyarán: lopott. Erre a BBTE vezetősége újabb elemzést helyezett kilátásba, nemzetközi szakértőkkel, s itt újra lépett Bode: január 5-én beperelte az egyetemet, mert annak szerinte nincs joga őt vizsgálgatni. Seperjenek csak a saját házuk táján, azaz érjék be annyival, hogy vizsgálgathatják az egyetemi oktatók doktori dolgozatait. Lábjegyzetként még annyi kívánkozik e bájos eseményfolyam végére, hogy Bode 2018-ban védte meg disszertációját a politikusok által oly kedvelt hírszerző szolgálat (SRI) akadémiáján, szakmai irányítója pedig maga a tanintézmény rektora volt.

Mindez már önmagában is dokumentumfilm-forgatásra ösztönözne egy kreatív rendezőt, ám ismerve a hazai plágiumgyanús politikusok népes lajstromát, e szappanopera-áradat egyszerre nevetséges és siralmas, hiszen a plágiumgyanúsok listája tekintélyes s a nevek hangzatosak: Victor Ponta, Florin Roman, Mihai Tudose és végül, de nem utolsó sorban a jelenlegi kormányfő is, Nicolae Ciucă.

Mire jó mindez, kinek használ? Feltételezhető, hogy az érintettek zöme a maga módján előremozdította a maga szakterületét, s olyan tudományos folyamatot írt le, precíz alapossággal, amilyenre előtte még nem volt példa. Feltételezhető, de kevésbé valószínűsíthető. Ezért is olyan hangosak az efféle botrányok, hiszen rendszerint középszerű, idegen tollakkal ékeskedő politikusok kerülnek reflektorfénybe. Mert másolással, azaz lopással vádolják őket. Az érem másik oldala gyakorlatiasabb: ha egy doktori fokozattal rendelkező „közméltóság” saját szakterületén dolgozik – természetesen a közszférában –, akkor figyelemre méltó pótlékban részesül havonta: 2022-ben például havi 1275 lejt ért e pótlékocska. Eme illetmény a fele a mindenkori országos bruttó minimálbérnek, azaz idén már 1500 lejt ér egy-egy érintett politikus „tudása”. A katonák esetében másként számolnak, így csak találgatni lehet, hogy a jelenlegi, tábornokból lett kormányfő doktori címe révén mennyi többletjövedelemhez jutott 2008 és 2016 között, sajtóbeli becslések szerint 85 000 lej és 170 000 lej közötti összegről lehet szó.

Száz szónak is egy a vége – és ez esetben Lucian Bode csupán egy láncszem e lehangoló folyamatban –: e politikus doktorokról szóló történetecske bizony pénzről, sok pénzről szól. Kisstílű, elfogadhatatlan tolvajlásról. Az igazi szaktekintélyeknek is tiltakozniuk kellene, hiszen némelyek kapzsisága miatt nem válhat hiteltelenné a tudást szavatoló doktori cím.

Borítókép: Facebook / Lucian Bode