Ereklyekiállítás, szoborállítás, koncertsorozat, vetítés és sok más rendezvény követi egymást a Liszt Intézet szervezésében, illetve a főkonzulátussal, a múzeummal, de más művelődési intézményekkel és az önkormányzatokkal is együttműködve. Tóth László főkonzul bevezetőjében elmondta: a magyar kulturális központnak csak a neve változott (a korábbi Balassi Intézetről), feladatait ellátta és el fogja látni, mert a kulturális diplomácia a nemzetközi kapcsolatrendszer egyik fontos eleme. Emlékeztetett, hogy Magyarországnak 26 ilyen intézete van szerte a világban, fővárosokban vagy olyan nagyvárosokban, mint Isztambul és Stuttgart, és ennek a hálónak a részeként Sepsiszentgyörgy is bekerült egy nagyobb folyamat áramlásába; de azért is különbözik a többitől, mert magyar többségű területen működik. Tevékenysége azonban nem csupán Székelyföldre terjed ki, tavaly a Czetz János-bicentenárium alkalmából Budapesttel, Bukaresttel és Argentínával is együtt dolgoztak, idén pedig a Veszprém-Balaton Európa Kulturális fővárosa programmal lépik át az országhatárt, a Petőfi-emlékév méltó megtartására pedig a Petőfi Irodalmi Múzeummal is társulnak. A Petőfi-bicentenáriumra egyébként 9 milliárd forintot különített el a magyar kormány, ebből beruházásokra és programokra is jut.

Petőfi és Gábor Áron emléke előtt is tisztelegve 1848-as ereklyekiállítást szerveznek, amelyet a tervek szerint március 15-én nyitnak majd meg – vette át a szót Szebeni Zsuzsanna, a Székely Nemzeti Múzeummal való együttműködés azonban több más programra is kiterjed: Zágonban szobrot állítanak Szentkereszty Stefániának, Kézdivásárhelyen pedig felújítják Zathureczky Emília eléggé megkopott síremlékét. A SepsiBook könyvvásáron Petőfi-busszal vesznek részt, Zágonban (illetve Csíkzsögödön) Abodi Nagy Anna festőművész és grafikus korai műveiből nyitnak tárlatot, Berde Mária és Berde Amál munkásságát egy kovásznai kiállításon mutatják be, Csíkszeredában lesz látható a Györkös 100 életmű-kiállítás, folytatják a Szilvássy Karola életének bemutatásával tavaly megkezdett filmvetítéseket, és bekapcsolódnak mások által szervezett rendezvényekbe is, a Szent György Napoktól a nagyszebeni és brassói magyar napokig. A 150 éve született Bánffy Miklós és a 140 éve született Kós Károly művészbarátságának egész rendezvénysorozatot szentel a Liszt Intézet, és továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak a rendhagyó női életpályák bemutatására. Maga az évnyitó sajtótájékoztató is egy kisebb tárlatnak adott helyet, Schéner Mihály festő, grafikus, szobrász, keramikus és bábtervező néhány munkájáról készült reprodukciók díszítették a falakat.

A Székely Nemzeti Múzeum főépületében idén még zajlanak a munkálatok, de a felújítás alatt is működik az intézmény, a város egy patinás épületében, a Lábas Házban szervezik a március 15-i ereklyekiállítást is – közölte Vargha Mihály múzeumigazgató, aki szerint nem csupán az épület újul meg, hanem a szemlélet is, a tárgyközpontú, hagyományos bemutatók helyett interaktív eseményeket szerveznek majd. Méltatta a Liszt Intézettel való együttműködést is, ennek köszönhetően készült el Bánffy Miklós üvegfestménye is, de voltak más közös programok is, az idén pedig a Szentkereszty Stefánia-szobor elkészítése és Zathureczky Berta síremlékének felújítása lesz nagy feladat; utóbbit az is nehezíti, hogy a kézdivásárhelyi református egyház tulajdonáról van szó, amire a múzeum nem fordíthat pénzt.

Az Üveghang Akadémia is folytatódik: tavaly a klasszikus zenét mutatták be az őskortól a kortársakig, a folytatás a népzene és a világzene lesz, a sajátunk, a szomszédoké, más népeké és földrészeké – jelentette be Albert-Ványolós Sarolta. A sorozat annyira sikeres volt, hogy Erdővidék is kedvet kapott hozzá, tehát február 8-ától ott is elkezdődik az Üveghang Akadémia. Ezekre a koncertekre továbbra is fel kell iratkozni, betoppanókat csak akkor tudnak fogadni, ha lesz elegendő hely.

A sajtótájékoztató végén Tóth László hangsúlyozta, hogy a Liszt Intézet nem csupán a városokban, hanem tizenhárom kisebb településen is szervez különböző kulturális eseményeket.