Csapatunk nemes szándékát tükrözi neve is: a Marosvécsi Templomos Lovagok (MTL) vagyunk. Az egykori Templomos Lovagrendet a Szentföldön alakították meg, azzal a céllal, hogy életük árán is megvédjék a szentföldi zarándokokat. Számunkra szülőföldünk a szent föld, szűkebb értelemben a Felső-Maros mente, Marosvécs és Disznajó. Mi csak hatan vagyunk – csapatvezető tanárnőnkkel heten –, és célunk az, hogy a vécsi templomot népszerűsítő munkánk révén minél több zarándok érkezzen hozzánk.

Pataki Levente tiszteletes úr már az első megbeszéléskor javasolta, hogy nézzük meg, mit fogadtunk örökbe! Lelkesedve vonultunk fel a templomba, és a bemutatás mindenkit elkápráztatott. Mit tudtunk meg? Néhány kérdés-felelet formájában megosztjuk Önökkel is.

MTL: – A látogatók zöme a Kemény-kastélyért, a Helikon asztalért vagy éppen Wass Albert sírjáért érkezik településünkre, s szinte észre sem veszi a kívülről nem sokat ígérő templomot. A marosvécsi kastély árnyékában, attól alig pár száz méterre a dombon egy kicsi, fehér, puritán, torony nélkül épült templom áll rendületlenül, mint egy férje számára felékesített menyasszony. Guttmann Szabolcs műemlékvédelemre szakosodott műépítész megfogalmazása szerint a barokk építészet ékszerdoboza ez. Milyen élményben lesz része az ide betérőnek, mit tud meg a templomról, építéséről, berendezéséről?

Pataki Levente: – A templomot 1727-ben kezdi el építtetni II. Kemény Simon özvegye, Vay Anna, de a munkálatok csak 1770-ben fejeződnek be az unoka, III. Kemény Simon és első felesége, Wesselényi Polixénia, majd halálát követően, gróf Vas Kata hathatós támogatásának köszönhetően. Bár a barokk korban épült, eleve református templomként, megőrzi a szentélyhajó térfűzést és a középkori templomi építkezésre oly jellemző kelet–nyugat tájolást. Már ez önmagában nagyon beszédes azok számára, akik még értik és fel tudják ismerni ezeknek a szimbólumoknak az értelmét.

– Azt olvastuk, hogy a vécsi templom egy olyan szent hely, ahol minden kő beszél. Miről mesélnek ezek a kövek?
– Egy nem mindennapi időutazásról. S akinek van füle a hallásra, az megtudhatja, hogy ki volt a Dámvad, aki összekötötte életét a Szirénnel. A csodálatos és egyedi márvány szószék talapzatának ékes régi magyar nyelvű feliratát minden ide látogató magyar ember megérti. Innen tud meg többet az építés történetéről és a Szirénről, valamint arról, hogy hol alussza örök álmát. A Dámvad az báró III. Kemény Simon, akinek családi címerében egy dámvad, azaz egy szarvas látható, míg a Szirén Wesselényi Polixénia, akinek címerében egy szirént látunk. A szentély alatt található az a boltíves kripta, ahol a Szirén és párja alussza örök álmát. Egy másik míves felirat a márványkarzat mellvédjén arról mesél, hogy első felesége halála után Dámvad gróf Vas Katával folytatta és fejezte be a könnyhullatás közt épült templomot.

– A kiváló szakértelemmel felújított és mesterien megvilágított boltozat elkápráztatja a templomlátogatót. Mi látható?
– A rokokó díszítés, mint valami csodálatos makramé teríti be a mennyezetet. Kétségkívül a legizgalmasabb része a templomnak az a három medalion (képi ábrázolás) és az azokat övező felirat a mennyezet boltozatán, ami közelebb visz bennünket ahhoz a puritán lelkiséghez, ami a Szirén, Wesselényi Polixénia által került be nem csupán a vécsi udvarba, de a templomba is. Így válik templomunk a református ikonográfia mintaképévé. Ennek a templomnak lelke van.

– Honnan származik ez a pár felirat a mennyezeten?
– Johann Gerhard evangélikus teológus 1606-ban írt könyvecskéjéből, amely 51 szent elmélkedést tartalmaz a keresztyén életről, és a Meditationes sacrae címet viseli. Ezt a művet 1745-ben fordítja le magyar nyelvre Inczédi József. A magyar fordításban összesen tíz metszet jelenik meg az 51 elmélkedés mellett, ezek közül látható három a mennyezeten, nagy valószínűséggel Wesselényi Polixéniának köszönhetően. A nyugati bejárattól a szentély felé haladva a következő címeket viselő kis négysoros elmélkedések jelennek meg: Harcoljunk szívesen / Boldog keserűség / Áldott szent szövetség. A negyedik metszet az első pad elején látható faragott formában.

– Az ember szeme a mennyezet után a különleges szószéken meg szószékkoronán akad meg. Mit látunk?
– A gyönyörű márványszószék fölött található a templom legöregebb bútordarabja, a mívesen faragott szószékkorona, csúcsán a református templomokban megszokott módon a kicsinyeit saját vérével tápláló pelikánmadárral: Krisztus szimbóluma ez, aki saját vérével táplál bennünket az örök életre. A feljegyzések szerint a korábbi templomból mentették át. A bibliai idézetekkel és motívumokkal díszített, kehely alakú márvány szószéken három idézet van az Énekek énekéből. A szószéken megjelenő képi ábrázolások a mennyezeti ábrázolásokhoz hasonlóan alátámasztják az Énekek énekéből vett idézeteket. Ezek a motívumok faragott formában ismétlődnek a körpadokon. A faragott padok Barátosi Balog Mihály munkáját dicsérik.

– A karzaton látható a gyönyörű orgona.
– Az 1757-ben épített orgona kistestvére a kolozsvári Szent Mihály-templom nagy orgonájának, építője pedig az a Johannes Hahn szebeni orgonaépítő, akinek közel 40 munkája maradt fenn Erdélyországban.

– A déli bejáratot egy intarziás ajtó díszíti, fölötte mi található?
– Egy falba süllyesztett szárnyas angyalt látunk, amint ráhajol egy urnára, alatta szomorú sírvers állít emléket Kemény János fiatalon elhunyt feleségének, Szentpáli Ágnesnek. A templom hajójában a déli falon, a bejárat mellett Vay Anna címere található, vele szemben a Kemény Simoné.

– Nagyon szépen köszönjük a tiszteletes úr bemutatóját, támogatását, segítségét és áldozatos munkáját.
Itt megállunk, mert azt szeretnénk, hogy mindenki a saját szemével csodálja meg ezt az örökséget. Nehéz leírni szavakkal azt, amit feltétlen látni kell. Légy te is része ennek az élménynek személyesen. Szeretettel várunk Marosvécsre, a „könnyhullatás közt épült” református templomba.

Marosvécsi Templomos Lovagok
(Stefi, Heni, Dóra, Attila, Huni és Krisztián)