Traian Băsescu, a román nagypolitika bábutervezője és bábjátékosa szilveszter előtt izgalmas spektákulumot sejtető autonómia-forgatókönyvekkel rukkolt ki az RMDSZ-vezetés előtt. A tőle megszokott „belevalósággal" az autonómia fogalmát is lepucolta a rárakódott salaktól, mondván, hogy nem kell félni a helyi autonómia kifejezés használatától. Találóan állapította meg, hogy a román politikusok inkább a „decentralizáció" és a „hatáskörök átruházása" kifejezéseket használják, de a valóság azt mutatja, hogy „a településeknek helyi autonómiára van szükségük". Az autonómia szó a románság népes köreiben egyes politikusoknak és a körülöttük majomkodó sajtósoknak köszönhetően afféle ördögtől való szitokszóvá, „a magyarok nyilaitól az Isten mentsen meg" lármafás riadalomkeltővé vált, olyanná, mintha lófarkas zászlókkal rohamoznák Moldvát az oszmán hadak.
Bizonyos magyar politikusok ajkán pedig választási „helló"-vá silányodott a szó, és sovány tartalommá aszalódott a kifejezés. Ebből a szalmából a politikusok annyit szecskáltak össze, hogy alternatív bioenergiát lehetne termelni véle.
Nos, Traian Băsescu, miután megalkotta a maga kormányzati bábukollekcióját, magához kéreti a gyaur magyarokat, s kijelenti mindannyiunk megelégedésére, hogy az autonómiától nem kell félni, s a helyi közösségek „hajtóművei" lehetnek Románia fejlődésének.
Kimondja helyettünk is azt, amitől mi is ódzkodtunk, s amit már mi is tabuként nyaltunk körbe. Azt mondja a „sajtot lopott a róka" modorában, hogy szép holló-szó az autonómia, s azzal veszi le a lábukról a magukat ravaszdi rókának képzelő politikusainkat, hogy a holló a legszebben énekelő madár.
Azért jó lesz figyelmesen kivárni a rókahízelgés végét! A magyar sajtósok a cotroceni-i fogadás közben arra hajaznak — helyesen —, hogy a decentralizációt kell támogatni, a fejlesztési régiókat — ez a kifejezés is alternatívája az autonómia szónak — kell átrajzolni, a költségvetési forrásokat a központi adminisztráció hatásköréből az önkormányzatokéba kell átcsoportosítani.
Igen ám, de Traian Băsescu azt is mondja, hogy Románia közigazgatási felosztása 1968 óta változatlan, túlzottan bürokratikus apparátust igényel, ami a költségvetést terheli.
Jó lesz erre a kulcsmondatra figyelni, mert ez is igaz. De azzal járhat, hogy a magyarlakta vidékeket, településeket olyan ,,ésszerű" elképzelések alapján csoportosítják, rendezik át újra a magyar kollaboránsok és érdekszövetségek támogatásával, hogy még a maradék Székelyföldet is felporciózva és csak képzeletben rakhatjuk újra össze, különösen, ha a Caracalra is érvényes elveket ránk is alkalmazzák. Jó lesz erre a látásmódra a lakosság szemét is rányitni, mert a tömeg felhajtó ereje nélkül a mézes és mázas szavak után etnikai vonatkozásban a sok autonómiaszék között a pad alatt lelhetjük magunkat.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
