2008, a kínai horoszkóp szerint, a Patkány éve az egymást gerjesztő válságok esztendejeként vonul be a történelembe.
A laza hitelezési politika miatt az Egyesült Államok több patinás, vezető pénzintézete megbukott, s mivel pénzügyek dolgában legalábbis már globális (bank)világban élünk, a pénzügyi válság szétgyűrűzött az egész világon, Európában is, s a bankok szigorította hitelek — hiába pumpáltak a kormányok dollár- és eurómilliárdokat a veszélyeztetett szektorba, a válsággal küzdő bankokat megsegítendő —, a gazdasági növekedés világméretű lelassulása, majd megtorpanása és bizonyos országokban visszaesése követte. A recesszió pedig beindította a gazdasági válságot, amilyenre a harmincas évek eleje óta nem volt példa. Vállalatok ezrei, tízezrei mentek csődbe, munkahelyek százezrei szűntek meg, ami minden országban több-kevesebb mértékben növelte a munkanélküliséget. Mindent összevetve: nehéz esztendő elé néz a világ. Egyelőre nem látni a mélyülő gazdasági válságból való kivezető utat, nem dereng még a fény az alagút végén, sok szakértő viszont máris a fogyasztásra alapozó liberális gazdaságpolitika végéről beszél.
Történtek különös események a világpolitikában is, a válság s a megold(hat)atlan iraki és afganisztáni helyzet miatt egyre több feltörekvő ország kérdőjelezi meg az Egyesült Államok birodalmi státusát, világhatalmi szerepét. Így mindenekelőtt Oroszország az, ahol feléledtek a kilencvenes évek elején elveszített nagyhatalmi státus iránti nosztalgiák. A többnapos grúz villámháborúból is jól jött ki Oroszország, s a mai bizonytalan és feszült világhelyzetben több olyan aduja is van — mindenekelőtt kőolaj- és földgáztartaléka —, amellyel sikeresen zsarolhatja elsősorban az orosz földgázra rászoruló Európai Uniót is. Továbbra is feszült az iráni helyzet, Teherán minden amerikai fenyegetés ellenére sem mond le atomprogramjáról.
Közben lezajlottak az amerikai elnökválasztások, a januárban hivatalba lépő Barack Obama (akinek személyéhez óriási, beteljesíthetetlen vágyak és remények fűződnek nemcsak a válság sújtotta Amerikában, hanem szerte a világon!) nehéz helyzetben van, szembe kell néznie Bush nyolcesztendős ámokfutásának kudarcaival és az iraki, afganisztáni, iráni kudarcok kikerülhetetlen következményeivel. Kétségtelen, az amerikai világbirodalmi stratégia 2009-re, a Bivaly évére változni fog. Hogy milyen irányba, még nem lehet sejteni, Izrael viszont láthatólag kihasználja az új elnök beiktatása előtti szünetet, amikor a Bush-adminisztráció búcsúzik, az Obama-gárda pedig még nem állt fel: karácsonykor bombatámadást indítottak a palesztin övezetek ellen, s ezt állítólag szárazföldi büntetőakciók is követik majd. Az eddig 270 halálos áldozatot követelő bombázások — az áldozatok zömmel civilek, gyerekek, öregek, asszonyok — kivívták az egész arab világ gyűlöletét, Obama láthatólag igen feszült helyzetben veszi át a kormányrudat.
