Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője elmondta: október elsején 4 613 000 férfi és 4 491 000 nő élt Magyarországon. Az aktív korúak – 15 és 64 év közöttiek – száma 6 201 000, az időskorúaké, azaz 65 év felettieké 1 995 000, és 1 407 000 gyereket számláltak.

A 2011-es és a 2022-es népszámlálás között a természetes fogyás miatt 464 ezerrel csökkent a lakosság száma, közben 131 ezren vándoroltak be, többségében a környező országokból, így a népesség száma 11 év alatt 333 ezerrel csökkent.

1870-ben, az első népszámláláskor alig több mint ötmillió lakosa volt az országnak, ez – a háborús időszakoktól eltekintve – folyamatosan nőtt, 1980-ban 10 907 000-re emelkedett, azóta viszont folyamatos a népességcsökkenés.

Az utóbbi tizenegy évben a születések és a halálozások száma is ingadozott, a 2011-es év mélypont volt a születési statisztikában, ezután azonban jelentős emelkedés következett, 2021-ig. A halálozások száma az elmúlt tizenegy évben 130 ezer körül alakult évente, jelentős emelkedés volt azonban a koronavírus-járvány miatt, 2020-ban 141 ezerre, 2021-ben pedig 156 ezerre emelkedett az elhunytak száma.

Területi eloszlás szerint csak Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében nőtt a lakosság száma, máshol mindenütt csökkent, a legnagyobb növekedés Pest vármegyében (10 százalékos), a legnagyobb csökkenés (13 százalékos) Békés vármegyében volt.

Az ország legsűrűbben lakott térsége Budapest, a vármegyék közül pedig Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron. A legritkábban lakott vármegye Somogy, ahol negyed­annyian laknak egy négyzetkilométerre vetítve, mint Pest vármegyében. A lakosság 18 százaléka Budapesten él.

2011 óta a lakásállomány 4,6 százalékkal nőtt, Békés megye kivételével mindenhol emelkedett a számuk, a dunántúli vármegyékben nagyobb mértékben, mint a keleti országrészben, a legnagyobb emelkedés Győr-Moson-Sopron, Pest, valamint Somogy vármegyében volt. A vidéki városokban nőtt leginkább a lakások száma, a községekben alig változott.