Ligia Deca az új oktatási törvények tervezetének ismertetésekor azt mondta, a nyolcadikosok képességvizsgája nem változik: a tanulók ezután is románból, anyanyelvből és matematikából vizsgáznak. Újítás viszont, hogy a gimnáziumok saját felvételit hirdethetnek meg azokra a szakokra, amelyeken az elmúlt időszakban magas volt a túljelentkezés. Ezt az egyes gimnáziumok önálló döntésére bíznák.

A miniszter hozzátette, az illető szakra a meghirdetett helyeknek csak a 60 százaléka tölthető be a felvételi révén, a fennmaradó 40 százalékot a képességfelmérő vizsgán elért eredmények alapján történő számítógépes elosztás dönti el. Ennek a 40 százaléknak a negyedét pedig a sajátos nevelési igényű, illetve a roma etnikumú jelentkezőknek tartják fenn a tervezet szerint – mondta a miniszter.

A tervezet arra is kitér, hogy a gimnáziumok által opcionálisan szervezhető felvételire egységes vizsgatételeket dolgoz ki az Országos Tanterv- és Kiértékelési Központ.

Nő az érdemösztöndíj

Az iskolai ösztöndíjak emelését is előírja az új oktatási törvénytervezet, amely ugyanakkor arra is lehetőséget nyújt a rendkívüli eredményeket elérő tanulóknak, hogy két tanévet egy iskolai év alatt járjanak ki – jelentette ki a tanügyminiszter a jogszabálytervezetet ismertető sajtótájékoztatóján.

Ligia Deca elmondta, a tervezet szerint az érdemösztöndíj havi 200 lejről 450 lejre nő. A teljesítmény-ösztöndíjat kiválósági ösztöndíjnak fogják nevezni, és azok részesülnek benne, akik az országos vagy a nemzetközi tantárgyversenyeken díjazást érnek el. Az országos tantárgyversenyeken nyert díjért havi 700 lejt, a dobogós helyezésekért havi 1000 lejt kapnak a diákok. Azok a diákok, akik az országos sportszövetségek által szervezett olimpiai sportágakban érmet nyernek, érdemösztöndíjat kapnak – számolt be a tanügyminiszter.

Ligia Deca tájékoztatott arról is, hogy mind az elméleti, mind a műszaki, mind pedig a tehetséggondozó oktatást biztosító gimnáziumi osztályokból egyenlő eséllyel lehet majd egyetemre jelentkezni.

A duális szakképzést oly módon reformálják meg 2027-ig, hogy az a munkáltatókkal szoros együttműködésben történjék, és az egyetemi oktatásra is kiterjesztik – mondta még a tárcavezető.

Az érettségi vizsga

Az új tanügyi törvénytervezet az elvégzett szakhoz igazodó érettségi vizsgát vezetne be, a műszaki gimnáziumokban például műszaki profilú érettségi lesz. A fiatalok munkaerőpiaci esélyeinek növelése érdekében két idegen nyelvből tesznek majd kompetenciavizsgát, a kijárt órák számának függvényében különböző szinteken.
Bevezetnek továbbá egy kiegészítő jellegű vizsgát, amely az alapismereteket méri fel a szaktól eltérő területen. A humán szakosok alapműveltségét tehát választás szerint matematikából vagy természettudományból mérik fel, a reál szakosokét pedig történelemből, logikából, filozófiá­ból vagy pszichológiából. Ezen a vizsgán nem adnak jegyet, csak „sikerült” vagy „sikertelen” minősítést.

További újítás, hogy a két idegen nyelv, a digitális kompetenciákat és a szakot kiegészítő komplementer kompetenciákat felmérő vizsgákat tanév közben is le lehet majd tenni, így a nyári, illetve őszi érettségi időszakra kevesebb vizsga marad.

Pedagógusképzés

Ligia Deca elmondta, eddig az elemi osztályokban tanító pedagógusok képzése a középiskolában zajlott, a tervezet szerint azonban bevonják a folyamatba az egyetemeket is. „A tanítás olyan szakma, amely felsőfokú végzettséget igényel” – nyomatékosította.

Változik a didaktikai mesterképzés is. Ennek valamennyi résztvevője a bruttó átlagbérnek megfelelő összegű havi ösztöndíjban részesül, függetlenül attól, hogy korábban vett-e már részt más mesterképzésen.

Deca beszélt arról is, hogy a tanárok bérezése progresszív jellegű lesz, és a bruttó átlagbér szolgál majd az alapjául. „Ezt az előírást belefoglaltuk az oktatási törvénybe, és megvan a politikai támogatás a gyakorlatba ültetéséhez” – magyarázta.

A tervezetben javasolják továbbá a 15 évnél hosszabb szolgálati idővel rendelkező pedagógusok munkanormájának csökkentését, és azt is előírja a jogszabályjavaslat, hogy a nyugdíjba vonuló tanárok két alapfizetésnek megfelelő prémiumot kapjanak egyéni munkaszerződésük megszűnésekor.

Az iskolai agresszió

A tanügyminiszter kijelentette: az új oktatási törvénytervezet egyértelműen leszögezi, hogy milyen módon kell jelenteni és kezelni az illetékes intézményekkel együttműködve az iskolai agresszió különféle formáit – beleértve a zaklatást is. Ennek érdekében növelni szeretnék a nevelési tanácsadással foglalkozó megyei központok, illetve az iskolai tanácsadók szerepét és felelősségét az iskolai erőszak megelőzésében és kezelésében, tanácsadást biztosítva nem csupán az áldozatoknak, hanem az agresszoroknak is. A tanárok képzési programokon vehetnek részt, hogy megtanulják kezelni és megelőzni az ilyen helyzeteket, de a szülőknek is szerveznek hasonló tanfolyamokat – tájékoztatott az oktatási miniszter.

Deca szerint újdonságnak számít, hogy a tanulók ellen elkövetett erőszakkal meggyanúsított tanárok a vizsgálat ideje alatt nem mehetnek be tanítani az osztályokba, viszont bérjogosultságukat megőrzik, mert a munkához való jogtól nem foszthatják meg őket. Amennyiben pedig a pedagógust a vizsgálat nyomán vétkesnek találják, a tett súlyosságától függően akár fel is bonthatják munkaszerződését – hangsúlyozta a miniszter.

Nem lesz újabb közvita

Az oktatási törvények tervezetének új, módosított változatát tegnap bocsátották tíznapos közvitára a tárca honlapján. Ligia Deca szerint az eljárás lejárta után nem lesz újabb közvita, mert azt szeretnék, hogy a március 6-a és 10-e közötti héten az érintett minisztériumok jóváhagyják, majd a kormány is elfogadja a projekteket, melyek ezt követően a parlament elé kerülnek, ahol szintén vitára bocsátják őket.

Hangsúlyozta, hogy ott lesz a törvénytervezetek parlamenti vitáján, és küzdeni fog a diákok, a tanári pálya támogatására irányuló rendelkezések, a tanügyi rendszer minőségét és méltányosságát biztosító programok megvalósításáért.