Átlagosan 50 százalékkal magasabb lehet a fejlődési zavarok kialakulásának kockázata azoknál a magzatoknál, akiknél az édesanya a várandósság első három hónapjában influenzafertőzésen esik át – állapították meg a Semmelweis Egyetem kutatói.
Az egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy a kutatók több mint tízezer magyar és nemzetközi tanulmányt néztek át, amelyek közül végül tizennégy, 1964 és 2022 novembere között publikált cikk adatait vetették össze. Az összefoglaló elemzés, amely „a világon elsőként fókuszál kizárólag az első trimeszterben lezajlott influenza szövődményeire”, nemrég a Viruses című szaklapban jelent meg.
A kutatók megállapításai között szerepel, hogy a leggyakoribb, nem genetikai eredetű rendellenességek között a velőcsőzáródási problémák (nyitott gerinc és egyéb agyi fejlődési rendellenességek), az ajak- és szájpadhasadékok, illetve a veleszületett szívhibák szerepelnek. A szakemberek szerint ezért különösen fontos az influenza elleni védőoltás beadatása már a terhesség tervezésekor és alatt is.
A közleményben idézték Mátrai Ákost, a Semmelweis Egyetem Nőgyógyászati és Szülészeti Klinikájának szakorvosát, aki azt mondta, hogy 85 855 szülés adatait hasonlították össze 20–45 éves korú nők esetében. Az eredmények alapján egy egészséges terhességhez képest a születési rendellenességek kockázata összességében 50 százalékkal (másfélszeresére) nőhet, ha az anya a terhesség első három hónapjában lesz influenzás. Ezen belül az úgynevezett velőcsőzáródási problémák kialakulásának veszélye átlagosan 148 százalékkal (2,48-szeresére) nőhet, amelyek jelentősége azért is kiemelkedő, mert a genetikai abortuszok leggyakoribb okai közé tartoznak. Átlagosan hasonló mértékben, szintén 2,48-szeresére nőhet az ajak- és szájpadhasadék kialakulásának kockázata is. Az így született gyermekek gyakran táplálkozási nehézségekkel küzdenek, illetve hallásvesztés és beszédprobléma alakulhat ki náluk. A harmadik nagy csoport, a veleszületett szívhibák kockázata átlagosan 63 százalékkal (1,63-szorosára) emelkedhet. Ezen belül az aortaszűkület (aorta coarctatio) kialakulásának veszélye akár négyszeresére is növekedhet a terhesség első harmadában elkapott influenzafertőzés következtében.
Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Nőgyógyászati és Szülészeti Klinikájának igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az eddigi megfigyelések szerint nem maga a vírus, hanem az azzal járó láz vezethet komplikációkhoz. Ezért, ha valaki várandósan mégis megfertőződik, a szakemberek a lázcsillapítás fontosságát és a magzat rendszeres ultrahangos vizsgálatát ajánlják. Korábbi kutatások arra is rámutattak, hogy folsav és vitaminok szedésével szintén megelőzhetők az anomáliák.
Becslések szerint a terhességek 3–5 százalékában fordul elő valamilyen születési rendellenesség, ami az újszülöttek halálozásának 20–25 százalékáért felel – olvasható az egyetem közleményében.
