Román vezetőt akarnak minden intézmény éléreKezdődik a tisztogatás? — Farkas Réka

2009. január 7., szerda, Közélet

Fele-fele arányban kívánja elosztani a kormánynak alárendelt megyei intézményeket az SZDP és a D-LP. A két párt megyei vezetői hétfőn találkoztak idén első ízben, és bár egyelőre konkrétumok megbeszélésére nem került sor, abban megállapodtak, hogy a hét második felében megkezdik az egyezkedést. Várhatóan jövő hét elején az RMDSZ vezetőivel is tárgyalnak.

Horia Grama SZDP-elnök szerint várják a bukaresti utasításokat, és aszerint járnak el, később döntenek arról, hogy kötnek-e helyi együttműködési szerződést. Gheorghe Baciu demokrata-liberális elnök úgy véli, nem lesz gond, csak tartaniuk kell magukat a központban megállapított 50—50 százalékos arányhoz. A választások előtt az SZDP román prefektus kinevezésével kampányolt, a hírek szerint őket illeti a jelölés joga, és már megnevezték Codrin Munteanut, a D-LP pedig bejelentette, ha nem lehet övék a kormánybiztosi tisztség, igényt tartanak mindkét alprefektusi posztra. A demokrata-liberálisok egyébként több ízben elmondták, ha hatalomra kerülnek, kicserélik az intézményvezetőket, igaz, ígéretük szerint a szakértelem lesz az elsőrendű kritérium.

A háromszéki intézményvezetők kérdése folyamatosan gondot jelentett az elmúlt évek során, a kormányra került pártok mindig ragaszkodtak ahhoz, hogy bizalmi embereik foglalják el a vezető tisztségeket. Az etnikai arányok nem érvényesülhettek, bár hivatalosan 68 százalék magyar és 32 százalék román él Kovászna megyében, az intézményvezetői tisztségekben a magyaroknak nem sikerült elérniük a fele-fele arányt sem. A 2000-es választások után az RMDSZ nem került kormányra, csak kívülről támogatta az SZDP-t, és egy igazgatói tisztséget veszített el. 2001 decemberében az akkori prefektus beszámolójából kiderül: az intézményvezetők 60 százaléka román. 2004-ben az RMDSZ kormányra lép, és 2005 áprilisában megkötik a megállapodást, mely szerint 18 hivatal élére magyar, 15 élére pedig román vezető kerül. A kedvezőnek látszó arányt rontja, hogy nem lehetett alku tárgya a rendőrség, csendőrség, katonaság, így a mostani kormányváltás idején ismét a vezetők kevesebb mint fele magyar. Kiszivárgott hírek szerint a két kormánypárt már december végén megnevezett néhány olyan intézményt, amely élén mindenképpen csere várható: tanfelügyelőség, mezőgazdasági igazgatóság, művelődési felügyelőség, pénzügy. Ezeket a híreket egyelőre nem erősítette meg senki, de a hét eleji megbeszélés igazolni látszik a szándékot.

Az RMDSZ megyei vezetői több ízben jelezték, megvédik azokat a magyar tisztségviselőket, akik bizonyították szakértelmüket, hozzáértésüket. Tegnap végre sikerült időpontot egyeztetniük a két román párt vezetőivel, és jövő hétfőn délben egy órakor tárgyalóasztalhoz ülnek. A megbeszélésen Gheorghe Baciu, Horia Grama, Tamás Sándor és Antal Árpád lesz jelen — tudtuk meg Sepsiszentgyörgy polgármesterétől. Szándékuk megvédeni György Ervin prefektust, aki az érvényben lévő törvény, letett prefektusi vizsgája alapján jogosult arra, hogy helyén maradjon, elmúlt négyéves tevékenységével pedig bizonyította rátermettségét is. ,,Ragaszkodunk azokhoz az intézményvezetőkhöz, akik jól teljesítettek, a többiekről tárgyalhatunk" — hangsúlyozta lapunknak Antal Árpád.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 764
szavazógép
2009-01-07: Riport - x:

Ahol már nem csattognak a szövőszékek — Ferencz Csaba

Dobozokba kerül az ágynemű — túl magas minőség a hazai piacra
Egy távoli látogatónak, aki már belehallgatott egy textilgyár fülsiketítő zajába, meglepő lehet a sepsiszentgyörgyi Olt Textil Részvénytársaság neve. Főként ha belép a szinte kihalt udvarra, aztán valamelyik óriás csarnokba. Hiszen csendes, szövőgépmentes textilgyárat aligha látni. A megközelítés bizonyára sarkított, ám mindenképpen szemlélteti azt a változást, amelyen a város nagy múltú ipari létesítménye átment. Ráadásul az a szövőgyár, amely hosszú évtizedekig a megélhetés, a biztos és jó munkalehetőség, a környezetéért is felelősséget érző és vállaló létesítménye volt a vidéknek.
2009-01-07: Közélet - x:

Új község Gerebencz romjain (év elején a községgazdák) — Kisgyörgy Zoltán

Pontosabban szólva: a Mikók, Mikesek faluközösséget teremtettek a végeláthatatlan bükkerdők közé. A Mikók nevét őrzi is az új falu. A környékből munkára, erdővágásra, hamuzsírégetésre ide hívott és ide sereglett székely népesség bő kétszázötven esztendő alatt magyar ajkú lakóközösséggé ványolta a szakmunkára — üvegfúvásra, -metszésre, -csiszolásra és -festésre — ide telepített nációkat: németet, osztrákot, csehet, szlovákot, olaszt és románt. Utóbbiak nyelvüket nem, de vallásukat, a görögkeletit megtartották, a többiek római katolikus közösségbe tömörültek.