A szenátus múlt héten a büntetőjog kiigazítása során olyan módosítást szavazott meg, amely szerint a hivatali visszaélés csak akkor minősül bűncselekménynek, ha egy köztisztviselő tudatosan törvénysértő módon látja el (vagy nem teljesíti) hivatali kötelességét, és az ezáltal okozott kár meghaladja a 250 ezer lejt.

Az ellenzék, több civil szervezet és a média élesen bírálta a módosítást, és azzal vádolta a kormánypártokat, hogy korrupt politikusaikat védik, a törvény új formája pedig szerintük valósággal „felhívás a közpénzek – 50 ezer eurónál kisebb tételekben történő – ellopására”.

A nagykoalíció pártjainak egyes tagjai kezdetben azzal hárították el a vádakat, hogy egy korábbi alkotmánybírósági határozat írta elő valamilyen küszöbérték meghatározását a hivatali visszaélésnél. Egy ideig erről folyt a vita, a Btk.-tervezetet véglegesítő szakbizottsági vitán a kormánytöbbség meg is szavazta, hogy a vitatott küszöbértéket 9000 lejre (háromhavi minimálbérre) szállítsák le, de a koalíciós pártok vezetői az utolsó pillanatban meggondolták magukat, ezért – utasításuknak megfelelően – a jogi bizottság végül teljesen eltörölte a hivatali visszaéléshez csatolt károkozási értékhatárt.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, kormányfőhelyettes kedd este még aggodalmát fejezte ki, hogy a küszöb teljes eltörlése nem állja majd ki az alkotmányossági kontrollt, végül tegnap a koalíciós partnerekkel együtt az RMDSZ-frakció is megszavazta a Btk.-módosítást a szenátusi változtatások nélküli formában.

A képviselőház tegnap a büntetőeljárási törvénykönyvet is módosította, ennél a szavazásnál azonban az RMDSZ-frakció tartózkodott. Ugyanis a kihirdetésre váró tervezet bevezet a törvénykönyvbe egy sokat vitatott új cikkelyt, amelynek értelmében a hírszerző szolgálatok által végzett lehallgatások ismét felhasználhatók lesznek bizonyítékként a büntetőeljárásokban, ha bűncselekmény előkészítésével vagy elkövetésével kapcsolatos információkat tartalmaznak, és a lehallgatásokat törvényesen végezték. A keddi szakbizottsági vitán a PNL, a PSD és az RMDSZ olyan módosítást támogatott, amely megtiltotta volna a lehallgatások felhasználását a korrupciós bűncselekmények esetében. Kétórás vita után a jogi bizottság elnöke bejelentette: a kormánykoalíció úgy döntött, hogy minden módosító javaslatát visszavonja, így végül a büntetőeljárás esetében is a kormány által beterjesztett változatot fogadták el.
 

Többen tiltakoztak

Kelemen Hunor kifejtette, hogy szerinte az igazságszolgáltatásnak, beleértve az ügyészséget, nem kellene összekeverednie a többi hatalmi ággal. „Vagyis a titkosszolgálatoknak nincs mit keresniük a büntetőeljárásban” – szögezte le. Márpedig szerinte a büntetőeljárási törvénykönyv most elfogadott módosításának értelmében a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) részt vehet a büntetőeljárásokban, befolyásolva az igazságszolgáltatás függetlenségét és működését. Az RMDSZ korábban is többször bírálta a vádhatóságok titkosszolgálati befolyásolását, azt állítva, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) nemzetbiztonsági lehallgatások alapján, titkosszol­gálati sugallatra gyárt mondvacsinált korrupciós ügyeket, hogy meghurcolja és megfélemlítse a magyar közösség vezetőit.

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselőházi frakciójának tagjai és a Jobboldal Ereje párthoz tartozó képviselők bejelentették tegnap, hogy megtámadják az alkotmánybíróságon a büntetőeljárási törvénykönyvet módosító tervezetet.

Sorin Muncaciu AUR-képviselő a jogszabályjavaslat elfogadása után, a plénumban jelentette be, hogy pártja az alkotmánybírósághoz fordul, mivel ezzel a döntéssel szerintük a törvényhozók semmibe vették a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot.

A Jobboldal Ereje politikusa, Ionel Dancă képviselő szerint a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció „a titkosszolgálatok parancsára” lábbal tiporja a román állampolgárok igazságszolgáltatáshoz való jogát.