Választ ígér Moszkva

„Két drón célba vette a Kreml épületét. A katonaság és a titkosszolgálat időszerű cselekedeteinek köszönhetően a katonai radarok észlelték az eszközöket, és még időben hatástalanították” – közölte a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség szerint az elnöki hivatal. Hozzátették: senki sem sérült meg a támadásban, így Vlagyimir Putyin sem, elnöki programjait változtatás nélkül folytatja. Az orosz állami hírügynökség szerint a drónok maradványai a Kreml épületének környékén szóródtak szét.

Az orosz elnöki hivatal tegnap azt közölte, hogy Ukrajna a múlt éjjel dróntámadást kísérelt meg a Kreml ellen Vlagyimir Putyin orosz elnök meggyilkolása céljából, de a két drónt az orosz védelem semlegesítette. A Kreml „kitervelt terrortámadásnak” és „Oroszország elnökének meggyilkolására tett kísérletnek” nevezte a történteket. Azt is hozzátették: az orosz fél fenntartja a jogot magának arra, hogy az általa megfelelőnek vélt helyen és időben válaszoljon erre a támadásra.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy Putyin az akció idején nem tartózkodott az épületben, mivel jelenleg a Novo-Ogarjovói rezidenciáján dolgozik. Az akció ellenére a május 9-ei, az orosz győzelem napja alkalmából tartott felvonulás programjait változatlanul megtartják – szögezte le Peszkov.
 

Tagadnak az ukránok

Ukrajnának nincs információja a Kreml elleni állítólagos éjszakai támadásokról – jelentette ki tegnap Szerhij Nyikiforov, az ukrán elnök sajtótitkára. „Nincs információnk a Kreml elleni állítólagos éjszakai támadásokról, de ahogy Volodimir Zelenszkij elnök többször is kijelentette, Ukrajna minden rendelkezésre álló erőt és eszközt saját területeinek felszabadítására irányít, nem pedig mások megtámadására” – szögezte le a sajtótitkár. Szavai szerint különösen meglepő a „terrorista” Oroszország részéről a „terrortámadás” megfogalmazás. „Terrortámadás az, hogy Dnyipróban és Umanyban lakóházakat rombolnak le, vagy terrortámadás a kramatorszki vasútállomás elleni rakétacsapás és sok más tragédia is” – fejtette ki.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó cáfolta az orosz vádakat. Ukrajnának semmi köze nincs a támadáshoz, elsősorban azért, mert egy ilyen lépéssel nem lehet elérni a katonai célokat. A Twitteren közzétett posztjában kifejtette: szerinte Oroszország egyértelműen „egy széles körű terrortámadásra készül”, és ezt legitimálják a Kremlnél történt dróntámadással is. „Először is, Ukrajna egy kizárólag védekező célú háborút folytat, és nem támad célpontokat az orosz föderáció területén. Miért is tenné? Ezzel nem oldjuk meg a katonai kérdéseket, az oroszoknak viszont alapot adunk arra, hogy civileket támadjanak... Másodszor, nagy érdeklődéssel figyeljük azokat a baleseteket és incidenseket, amelyek az Orosz Föderáció különféle részein történnek” – írta Podoljak, majd hozzátette: az azonosítatlan drónok megjelenése az energetikai létesítményeknél vagy a Kreml területén csak arra utalhat, hogy a helyi ellenállók hajtanak végre gerillaakciókat.

Az ukrán elnöki tanácsadó szerint az akció annak a jele, hogy „Putyin klánja” elveszti az ország felett az irányítást, valamint hogy a saját légterüket sem tudják teljesen ellenőrizni. Más szavakkal: valami történik az Orosz Föderációban, de nem ukrán drónok röpködnek a Kreml felett – írta bejegyzésében.
 

Szakértő: a merénylet nem ilyen

A történteket közösségi oldalán elemezte Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Geopolitikai Műhelyének vezetője. „A látott videó alapján ez a drón sok mindenre alkalmas – Putyin meggyilkolására nem, kivéve ha szó szerint fizikailag eltalálja, vagy talán ha esetleg Putyin ablakánál robban amikor az pár méter távolságban van. (…) Ez a drón az épület felett robbant fel, nem csapódott be, nem volt nagyobb egy általában 2–3 kiló robbanóanyagot hordozó öngyilkos drónnál. Egy hattonnás Tu-141 Strizs más lenne, de az aligha jutna el a Kremlig. A lényeg nem ez – hanem az ukrán morál emelése az offenzíva előtt, és erre jó az akció, sőt, zseniális. Nem az első próbálkozás, több ilyen volt már Moszkva ellen, de a város előtt lezuhantak üzemanyag hiányában. A kérdés az orosz válasz. Az oroszok képesek komoly csapást mérni Kijev politikai célpontjaira – de eddig nem tették. (...) Ez lehet false flag (hamis zászlós hasművelet – szerk. megj.) is persze, de akkor nagy a baj – mert akkor az oroszok már tudják, mi lesz a válasz. Az, hogy megemelték az incidenst Putyin elleni személyes támadássá, nem jó jel” – írta közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a szakértő. Újabb bejegyzésében kiemelte: az orosz nyilatkozat szövege egyértelműen Ukrajnát vádolja, méghozzá merényletkísérlettel. „Ez biztos, hogy nem célzott merénylet, az nem ilyen. Emellett hogyan lehet tudni ennyire biztosan, hogy Ukrajna volt – honnan indult a drón? Van radarkép? Ha látták radaron, akkor hogyan jutott el odáig? Stb.” – fejtegette a szakértő. Meglátása szerint a május 9-i moszkvai parádé előtt ez az egész több, mint kínos. Ezért „valahogy nem érzem a false flag ízét” – jegyezte meg a szakértő.