Kőrösi Csoma Sándor a magyar nemzet egyik legnagyobb hőse, aki, amikor a magyar őshazát ment keresni, a legmodernebb tudással szerelte fel magát, és napjainkban is ez a feladatunk – hangsúlyozta Csák János, a magyar kormány kultúráért és innovációért felelős minisztere a harmincharmadik Csoma Napok csütörtök esti gyertyás-fáklyás ünnepélyes megnyitóján Kovásznán. A háromnapos rendezvénysorozat szombaton ért véget Kőrösi Csoma Sándor szülőfalujában, Csomakőrösön, ahol ünnepi istentisztelet és emlékünnepség keretében hajtottak fejet nagy Kelet-kutató tudósunk nagysága előtt hazai és anyaországi tisztelői.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület által szervezett rendezvénysorozat csütörtökön tudományos konferenciával kezdődött Csomakőrösön, délután a Kádár László Képtárban képzőművészeti tárlat nyílt, ahol átadták a Szentimrei Judit- és a Kőrösi Csoma Sándor-díjat. Pénteken iskolai emlékünnepség, majd este a diákok gálaműsora zajlott. A rendezvény szombaton a csomakőrösi Csoma-emlékház udvarán zárult, ahol átadták a Csoma-emlékérmet az egyesület alapítójának és örökös tiszteletbeli elnökének, Gazda Józsefnek sok évtizedes közösségépítő és közéleti munkásságáért.
Vegyetek példát, hazánk nagyjai
A csütörtök esti gyertyás-fáklyás nyitóünnepséget a hagyományokhoz híven a kovásznai művelődési ház előtti parkban, a Jecza Péter által alkotott Csoma-szobornál tartották. A megjelent vendégeket – Nagykanizsa és Pápa testvérvárosok küldöttségeit, Fejér László Ödön szenátort, a tudományos konferencia résztvevőit, művészeket és helyieket – Gyerő József polgármester köszöntötte, aki emlékeztetett arra, hogy Kőrösi Csoma Sándor a könyvek, a tudás, a szellemi haladás révén tett egyedül többet, mint kora hadseregei. „Talán még inkább, mint az ő korában, ma is szüksége van egyetemes világunknak köztiszteletnek örvendő, felkészült könyves kapocsemberekre, a felebarát iránti empátia, a türelmes higgadtság, a nyugodt mértékletesség vakmerő apostolaira, akik munkájukkal áthidalhatatlannak tűnő szakadékok fölött képesek pallót építeni, összeférhetetlen álláspontokat közelíteni, feloldhatatlannak tűnő feszültségeket csillapítani” – mondta a polgármester.
A nyitóünnepség díszvendége Csák János, a magyar kormány kultúráért és innovációért felelős minisztere volt. „Tudjuk, hogy Csoma Sándor a magyarok őshazáját ment keresni, és a legmodernebb tudással szerelte fel magát őstörténetből és nyelvekből. Ez a mai feladatunk is. Tiszteletben tartani múltunkat, ismerni az örökségünket és megtanulni a legmodernebb tudásokat, mert csak akkor maradhatunk versenyképesek a Kárpát-medencében” – jelentette ki a miniszter. Rámutatott arra is: a magyarok feladata, hogy Kőrösi Csoma Sándor elszántságához, Széchenyi István emelkedettségéhez és Babits Mihály okosságához híven gyarapítsák és továbbadják kultúrájukat, hogy 1100 év múlva is legyenek boldogan élő, gazdaságilag erős, kulturálisan magabiztos magyarok a Kárpát-medencében.
Emlékünnepség az iskolában Fotó: Bodor János
Ferencz Éva, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke az évente megrendezett Csoma Napok mellett a dolgos hétköznapok fontosságát hangsúlyozta, amikor mindenki teszi a dolgát, ahogy Csoma is tette. „Úgy vélem, hogy ma, amikor a szebb, könnyebb, teljesebb élet reményében egyre több fiatal hagyja el szülőföldjét, egyre többen választanak előbb iskolát, majd munkát s végül új hazát, amikor egyre gyorsuló ütemben ürülnek ki az itthoni templomok, az iskolák, különösen fontos Csoma példája. Ő, a nagy utazó lehet a minta arra, hogy miként válhat az idegenben kamatoztatott tudás a nemzet javára, s hogyan maradhat valaki idegen közegben haláláig székely-magyar. Csoma a magyarok őshazáját felkutatni, tanulni, kutatni indult. S bár nem azt találta meg, amit keresett, amit hátrahagyott, minden időkre örök kincsévé vált az emberiségnek. Tibeti–angol szótárával egy olyan kaput nyitott meg, amelyet a világ minden táján az ő nevével s utána rögtön a székely-magyar jelzővel jegyeznek. Hálával és felelősséggel tartozunk, hogy itt, a szülőföldjén is ismerjék, szeressék és kutassák, hiszen ő a miénk, ő a márkanevünk és védjegyünk, az örökségünk és a hagyatékunk” – hangsúlyozta az egyesület elnöke.
Főhajtás az iskolában
A Csoma Napok alkalmával minden évben megemlékeznek az iskola névadójáról a Kőrösi Csoma Sándor Líceumban is. A pénteki megemlékezésen Bede Emese aligazgatónő köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Becsek Éva igazgatónő ünnepi beszédében úgy értékelte, „szerencsés volt a névválasztás”, hiszen az iskola diákjai évről évre egyre jobb tanulmányi eredményeket érnek el, ami azt mutatja, a diákok követik Kőrösi Csoma Sándor példamutató szorgalmát a tanulásban. A diákok részéről Benedek Dorka 8. osztályos diáklány, a Kőrösi Csoma Sándor Díj idei nyertese mondott ünnepi beszédet, amelyben kiemelte: mindannyian büszkék, hogy „Kőrösi-diákok” lehetnek, és magukban érzik azt a tudásvágyat, amely névadójukat jellemezte. „Az az ember, akiért ma itt összegyűltünk, s akinek a nevét már csak azért is érdemes megjegyezni, mert íme, pár száz év múltán is képes lerövidíteni egy matek-, angol- vagy kémiaórát – földrajzot szándékosan nem emlegetek –, s ami még fontosabb, íme, pár száz év múltán is példa lehet, ihletforrás, és egy olyan mérvű tudós, akinek munkásságáról egy szempillantás alatt többoldalnyi helytálló szöveget képes generálni a mesterséges intelligencia” – mondta Ferencz Éva.
A képzőművészeti kiállítás megnyitóján. Fotó: Vargyasi Levente
A román tagozat nevében Daniela Șerban aligazgatónő és Liliana Vereș 12. osztályos diáklány mondott ünnepi beszédet. Fellépett az iskola kórusa Gyerő Katalin zenetanár vezényletével, zongorán játszott Müler Diana. A Molnár János tanár által vezetett diákszínpad zenés-táncos előadása után az iskola diákjai, a város testvérvárosainak küldöttségei és helyi közintézmények virágokat és koszorúkat helyeztek el az iskola udvarán álló Csoma-szobornál. A diákok este a művelődési központban gálaműsort mutattak be.
Idő... kapu a múltba, kapu a jövőbe
A Csoma Napok harmincegyedik képzőművészeti tárlatának megnyitóján Konnáth Rita, a Kádár László Képtár vezetője ismertette: a meghirdetett felhívásra idén 71 művész jelentkezett szerte a Kárpát-medencéből, a beküldöttekből 37 munkát fogadott el a szakmai zsűri. A tárlatot dr. Kányádi Iréne nyitotta meg online – méltatását egy későbbi lapszámunkban közöljük.
Balogh Zoltán kézdi-orbaiszéki esperes, ft. dr. Kolumbán Vilmos József püspökhelyettes és Váncza Lajos papolci lelkipásztor főhajtása a csomakőrösi szobornál. Fotó: Bodor János
Gazda József a Csoma-díj idei kitüntetettje
A Csoma Napok zárórendezvénye szombaton a csomakőrösi református templomban istentisztelettel kezdődött, amelyen ft. dr. Kolumbán Vilmos József püspökhelyettes hirdetett igét. Ezt követően a falu központjában, Kőrösi Csoma Sándor szobránál hangzottak el ünnepi beszédek, a helyi iskolások rövid zenés-verses összeállítást mutattak be (felkészítőjük Kosztándi Annamária tanítónő). Közreműködött az uzoni Atlantis Fúvószenekar.
Dr. Lezsák M. Gabriella régész, a tudományos konferencia egyik előadója – utalva a Gazda József nyugalmazott tanár, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke által életre hívott Csoma Napokra, illetve ezen belül a tudományos ülésszakokra – azt hangsúlyozta, hogy erre a munkára napjainkban minden eddiginél nagyobb szükség van. „Nem csak a gyökereink fáradhatatlan keresése és ápolása a rendíthetetlen feladatunk most, hanem a keleti, akár az orosz vagy az ukrán tudományos kapcsolatok megtartása is, napjaink világpolitikai történései ellenére” – mondta. Ráduly István prefektus arra kérte a helybelieket és minden Kárpát-medencében élő magyart, hogy őrizzék és ápolják Csoma emlékét, hiszen ő egy olyan szimbóluma és példája a magyarságnak, akit érdemes követni.
Emlékünnepség a csomakőrösi emlékház udvarán. Fotó: Bodor János
A koszorúzás után az ünneplés a Csoma-emlékház udvarán folytatódott, ahol sor került a Csoma-emlékérem átadására. „A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület által alapított Csoma-emlékérem egy olyan díj, melyet évente adományozunk egy olyan személyiségnek, aki munkássága révén kiemelkedő értékkel gazdagítja a Csoma- és a magyarságkutatás eredményeit. Amellett, hogy bárkit az eddigi díjazottak közül megrövidítenék, megkockáztatom a kijelentést: idén annak a személynek nyújtjuk át a díjat, aki leginkább kiérdemelte azt, és akinek köszönhetően az egyetemes magyar kultúra gazdagodott, nem csak a Csoma- vagy magyarságkutatás. Gazda József, egyesületünk alapítója, tiszteletbeli elnöke és örök időkre mentora, szellemi vezetője, a Csoma-emlékápolás kitartó és fáradhatatlan ügyvivője, közíró, műkritikus, ny. tanár” – ismertette Ferencz Éva, az egyesület elnöke. A laudációt Balogh Zoltán református esperes, az egyesület elnöke mondta el (ezt egy következő lapszámunkban közöljük – szerk. megj.).
Gyerő József polgármester is megköszönte Gazda Józsefnek a fáradhatatlan munkát, amelyet közvélemény-formálóként, íróként, szociográfusként, művészetformálóként, tanárként vállalt a közösségünkért.
