Jobb fizetésért, munkájuk megbecsüléséért, az oktatásra fordított nagyobb költségvetési részesedésért, fejlesztésekért, jobb munkakörülményekért vesz részt a sztrájkban és vállalta a tegnapi tüntetést is Rab Sándor. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium és a Református Kollégium történelem szakos tanára úgy véli, nincs veszélyben a tanév lezárása, mert nagyjából minden diáknak megvan a szükséges számú jegye az egyes tantárgyakból, de a nyolcadikosok és az érettségi előtt állók nehéz helyzetben vannak, mert sok a bizonytalanság.

Vasile Prahovean, a Mihai Viteazul Főgimnázium társadalomtudományokat tanító pedagógusa egyetért a bérkövetelésekkel, de szerinte legalább annyira fontos, hogy megvalósuljon az oktatási rendszer reformja. Szerinte, ha a jelenlegi sztrájk megbukik, hitét veszti a pedagógustársadalom, maradnak a mennyiségi követelések, a minőségről pedig szó sem esik.

A béremelés mellett a tanárok megbecsüléséért is folytatni kell a sztrájkot – mondta lapunknak Páll Zoltán, a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola testnevelő szakos tanára, aki kétnyelvű táblát tartott a kezében, amelynek magyar felirata szerint tanár nélkül nincs jövő. Bedőházi Emese, a sepsiszentgyörgyi Hófehérke Napközi Otthon szakszervezeti felelőse úgy véli, bár a pedagógusi munka hivatás, amit szeretettel végez az ő óvodájukban minden alkalmazott, mindannyiuknak meg kell élniük a fizetésükből, ami jelenleg nem elegendő. Különösen a nem didaktikai személyzet nagyon alulfizetett, elképzelhetetlen, hogy tudnak megélni olyan kevésből – mondotta. Eddig egységesen összefogtak, ez az a pillanat, amikor nem szabad meghátrálni, s bár nem könnyű, mert tanév vége közeledik, búcsúzni kellene a gyermekektől, de nem adják fel, folytatják a sztrájkot, amíg követeléseikre megoldás születik – szögezte le Bedőházi Emese.

Ezzel egyetért a gidófalvi Czetz János Általános Iskola magyar szakos tanára is, aki lapunknak azt mondta, két egyetemista gyermeke van, nem tart délutáni magánórákat, szeretne a fizetéséből megélni, de ez egyre nehezebb. Mátyás Judit osztályfőnöke a gidófalvi nyolcadikosoknak, aggódik vizsga előtt álló tanítványaiért, de jogosnak tartja a sztrájkot, egyetért a követelésekkel.

Kérdésünkre, hogy érez-e erkölcsi felelősséget a szakszervezet a diákok iránt, akik esetleg lezáratlanul végzik a tanévet, vagy nem vehetnek részt a záróvizsgákon az eredeti forgatókönyv szerint, Nagy Gábor, a Tanügyi Szabad Szakszervezet háromszéki elnöke azt mondta: erkölcsi felelősség van, pénz nincs. A bizalmi szerint megegyezés csak akkor születhet a kormány és a szakszervezetek közötti tárgyalások során, ha jogi biztosítékot kapnak arra vonatkozóan, hogy az új bértörvény szavatolja a kezdő tanárok bérét legalább az országos bruttó átlagbér szintjén. Ez jelenleg 6789 lej, nettóban 3972 lej, ami nyolcszáz eurónak felel meg. Mindaddig, amíg ezt nem érik el, folytatják a sztrájkot, és ha sor kerül a tanév meghosszabbítására, azt is vállalják – mondotta.

Nagy Gábor tegnap öttagú küldöttség élén benyújtotta a követeléslistát Ráduly István prefektusnak, a kormányhivatalból az utcára visszatérve a sztrájk folytatására biztatta a tiltakozókat.

De mennyit is keresnek a pedagógusok?

Lapunk írásban megfogalmazott hivatalos megkeresésére a megyei tanfelügyelőség rendelkezésünkre bocsátotta néhány pedagógusi kategória jelenlegi bérezési szintjét. Eszerint az 1-es fokozattal rendelkező, 20–25 éve oktató tanár bruttó alapbére 6314 lej, a 10 százalékos szellemi kopásdíjjal, az étkezési pótlékkal és esetenként a 10 százalékos osztályfőnöki díjjal együtt 4250 lej nettó keresettel rendelkezik. Huszonöt évnél több szolgálati idő esetén ugyanebben a kategóriában kevéssel több mint háromszáz lejjel növekszik a nettó bér. A 2-es fokozatúak bére néhány száz lejjel kevesebb. Falun, illetve elszigetelt településeken pluszjuttatások is járnak (3–20 százalék), tizenöt éves szolgálati idő esetén 3400–3800 lej közötti a nettó bére vidéken a 2-es fokozattal rendelkező pedagógusnak, ez alig valamivel több, mint a csupán véglegesítővel rendelkező tanítóé. A kezdő tanár, tanító 2800 lejt kap havonta kézbe, a magyar tanítók valamivel többet, mert a román nyelv oktatásáért külön juttatás jár. Az óvónők huszonöt éves szolgálati idő után közel 3700 lejes nettó bérrel rendelkeznek. Pótlék jár az összevont osztályban tanító pedagógusoknak és évente a megye oktatóinak 16 százaléka kaphat öt évre érvényes, az alapbér 25 százalékát kitevő érdemfokozatot, amelyet idén 151-en nyertek el.

Prefektus: van megoldás, csak nehéz megtalálni

Minden alkalmazottnak, dolgozónak joga van sztrájkolni, és a törvény nem írja elő, hogy ezt mikor tehetik meg. A pedagógusok egy érzékeny időszakot választottak, de ezt is megtehetik, hogy elérjék céljaikat – vélekedett Ráduly István. Kovászna megye prefektusa fogadta a kormányhivatal előtt tegnap tüntető pedagógusok és a szakszervezetek küldöttségét, akikkel fél órát tárgyalt, és átvette a követeléseiket tartalmazó beadványt, melyet egy átirattal egyetemben a munkaügyi és az oktatásügyi minisztériumhoz továbbított.

Ráduly István a beadványról szólva tegnapi sajtóértekezletén elmondta, noha a követelések elsősorban a bérezésre vonatkoznak, más gondok is vannak az oktatás területén, amire a kormánynak megoldást kell találnia. A prefektus kifejtette: megérti a pedagógusok álláspontját, és meggyőződése, hogy lesz megoldás a követeléseikre. Felidézte, hogy május 8-án a megyei társadalmi párbeszéd bizottság ülésén Nagy Gábor, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének háromszéki szervezete részéről már jelezte, hogy komoly gondok vannak, és tiltakozásokra, illetve sztrájkra készülnek. A prefektúra két nap múlva az elhangzottakról értesítette az oktatási minisztériumot jelezve, hogy megoldást kell találni a felsoroltakra. Ráduly István úgy vélte, nem lesz könnyű megtalálni a megoldást, de a feleknek a diákokra és a szülőkre is tekintettel kell lenniük, kiemelten a végzősökre, akiknek a jövőjük függhet attól, hogy sikerül-e időben egyezségre jutni. (ndi)