„Olaszország Veneto régiójának Verona megyéje és annak is a közigazgatási központja a kulturális sokk kvintesszenciája. Verona, a hozzávetőleg 265 ezres lakosságszámú település az időtlenség, a nyugodt olasz életszemlélet, és az utcákon nyüzsgő turisták tömegei miatt érzett nyugtalanság keverékeként hat az idegenre” – mondta el Vizsuly Tünde tanárnő a Veronába való Erasmus+ kiutazást követően.
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium Erasmus programjának részeként március 25-től április 2-ig kilenc diákkal, továbbá Varga Mónika és Vizsuly Tünde kísérőtanárokkal együtt lehetőségünk nyílt meglátogatni az Istituto Tecnico Statale Cangrande della Scala nevű iskolát Veronában, ahol egy tíz diákból és három tanárból álló szívélyes csapat fogadott minket az iskola nevében.
A diákokat egy kétlépcsős folyamat során választották ki a IX. A és B osztályok, valamint a X. A és B osztályok kétnyelvű csoportjaiból. A projekt során a közös munka és városnézés közben betekintést nyerhettünk az olasz tanulók mindennapjaiba, és abba, hogy miben különbözik az olaszországi diákélet a romániaitól. A közös élményeinket a nyelvtanulási lehetőség iránti hála, az építészet és kultúra gyönyörűsége címszavakkal lehet összesűríteni. „Nagyon mélyen hatott világnézetemre az, hogy az angol mint világnyelv által képesek voltunk megosztani gondolatainkat, élményeinket olasz társainkkal. Ez csak még inkább ösztönzött arra, hogy folytassam a nyelvtanulást, mert általa csodás dolgokat vihetek véghez” – öntötte szavakba motivációját Gödri Bíborka.
Diáktársainkkal az olyan különbségeket és a sokszínű tapasztalatokat szeretnénk kiemelni, amelyeket az út során éltünk meg, mint például a történelmi építmények és terek mellett megőrződött középkori lakóházakkal telt utcasorok, amelyekhez foghatót itthon nem találhatunk, és amelyek meghatározzák a város shakespeare-i hangulatát. Szente Eszter fogalmazta meg: „a projekt által lehetőségem volt meglátogatni Verona híres helyeit a közismert épületektől a rejtettebb bazilikákig”. Itt Verona egyik legidősebb bazilikájára utal, a Basilica San Zeno Maggiorére, amely a szerencsekerék mintájú rózsaablaknak és a harangtoronynak köszönhetően könnyen felismerhető a turisták számára, akár messziről is. „Megismerkedhettem az olasz építészettel, és gyönyörködhettem az ország természeti kincseiben is, mint például a Garda-tóban, ami mindnyájunkat lenyűgözött” – idézte fel emlékeit Török Anna.
Az építészeti csodák mellett Verona megye egyik legelképesztőbb természeti látképéhez, a Garda-tóhoz is volt lehetőségünk eljutni, amelynek lélegzetelállító azúrkék vizét egy kilátó magasságából szemlélhettük, amit körbelengett a citrusfák és mezők illata.
„VR-szemüvegektől elkezdve belső építészeti applikációkon át mindent kipróbáltunk” – összegezte élményeit az iskolával kapcsolatban Wellbanks Anna-Heather. A szépérzékünk fejlesztése mellett értékes tapasztalatokat szerezhettünk veronai diáktársainktól, akik egy építészeti szakiskola tanulóiként betekintést nyújtottak olyan modern szakmai titkokba, mint a lakástervezés és belső építészet kialakítása VR-szemüvegekkel, továbbá megismerkedhettünk az Autodesk programmal, és egy közös projekten is dolgozhattunk, melynek célja egy weboldal létrehozása, ahol Verona turisztikai látványosságai vannak feltérképezve, és a Bookreader, a Google Earth, az IziTravel és Artsteps alkalmazások segítségével egy virtuális turistavezetést készítenek hanganyagokkal, képekkel és térképpel négy nyelven.
Összességében a felejthetetlen élmények és tapasztalatok mellett új barátságok és kapcsolatok is kialakultak. Nagy Boróka szavaival élve, „bár sok mindenben különbözik az életünk az iskola és a nagyvárosi élet miatt, rá kellett jönnöm, hogy sokkal hasonlóbb, mint gondoltam”. Ennek tiszteletére várjuk vissza vendéglátóinkat szeptemberben Sepsiszentgyörgyre, hogy nekik is egy hasonlóan lenyűgöző tapasztalatban lehessen részük.
Pakucs-Damokos Karolina,
a Székely Mikó Kollégium X. osztályos diákja
