Amikor Vitéz Mihály vajda belovagolt Sepsiszentgyörgy címertervébe

2023. június 8., csütörtök, Történelmünk

A címertan világnapja (június 10.) alkalmából e heti Történelmünk rovatunkban Sepsiszentgyörgy címereit, címerteveit veszem számba, annál is inkább, hogy bővültek ismereteink a témakörben. A május 11–13-a között Jászvásárban tartott Országos Genealógiai és Címertani Kongresszuson Alexandru Daneș brassói címerkutató az 1980-as években keletkezett címertervekről értekezett. Az alább bemutatandó címerek, címertervek közül a szocializmus korszakából származó kettő az ő kutatása eredményeként került nyilvánosságra. Gödri Ferenc 19. század végi címerteveire Nagy Botond levéltáros hívta fel a figyelmem, a Székely Nemzeti Múzeumban őrzött adománylevet Cserey Zoltán történész – még aligazgatói minőségében – bocsátotta rendelkezésemre. Köszönet értük! A Nagy-Románia idejéből szárazó címert a központi állami levéltár őrzi. Az anyagban részben már közölt adatokat is felhasználtam.

  • A szocialista korszak címertevei. Fotó: Alexandru Daneș
    A szocialista korszak címertevei. Fotó: Alexandru Daneș

Gödri Ferenc fellépése

A város főjegyzői tisztségét 1891-től kezdődően betöltő Gödri Ferenc közigazgatási munkája során azzal a hiányossággal (is) szembesült, hogy Sepsiszentgyörgynek nincsen hivatalos címere, jelkép gyanánt a város régi pecsétábrájának címeresített alakját használták. A főjegyző 1894-ben címert tervezett, és meg is festette azt.

 

Gödri Ferenc első címerterve. Fotó: Szekeres Attila

 

A címerterv: háromszögű pajzs kék mezejében zöld hármas halmon oromsoros, lőréses arany várfalat középen, a középső, magasabb halmon álló ezüst sisakos, felvont kapurostélyú, fehér templomtorony szakít meg. A pajzs jobb felső sarkában sugárzó arany nap­arc, balra sugárzó ezüst, növekvő holdsarló. A pajzson szembenéző pántos tornasisak nyugszik. A pajzsra helyezett levélkorona alól kék-arany sisaktakaró omlik alá. Oromdíszként a heraldikai koronából növekvő, könyökben hajlított, vörös szívet átdöfő kardot tartó páncélos kar látható. A pajzsban szereplő torony a sepsiszentgyörgyi református vártemplom tornya, a sisakdísz Háromszék vármegye címerének fő címerképe. Szokatlan a nap ábrázolása: tizenhat, szélesedő, két ágban végződő egyenes sugár váltakozik tizenhat rövidebbel. A holdsarlót tizenhat keskeny, egyenes sugár övezi.

A tervet nem sikerült elfogadtatni a városi testülettel. A polgármesteri tisztséget időközben elnyert Gödri 1896-ban újabb változattal állt elő.

 

Gödri Ferenc második címerterve. Fotó: Szekeres Attila

 

 

Ez abban különbözik az előzőtől, hogy a középső halmon vörös szegélyű arany érmében hátrafordult, spanyolgalléros, bajuszos, szakállas, vállig érő fekete hajú férfi képe látható. A vörös szegélyen fehér betűkkel a következő jelmondat olvasható: CHRISTUS SPES MEA, fordításban: reménységem Krisztus. Ezen kívül a várfal két bástyával gazdagodott. Változott a sisak alakja, ám az lényegtelen módosítás. Az első terv nem tartalmazott semmiféle utalást a város történelmi pecsétképére. Az utóbbi változatba bekerült a régi pecsétkép, de módosítva. Az arcszőrzet nélküli ifjú – valószínűleg Szent György – helyett középkorú, szakállas férfi jelent meg, akiről nem tudni, kicsoda. Keöpeczi Sebestyén József címerművész szerint a város II. Lajos királynak kívánhatott emléket állítani, amiért a meglévő mellé két új országos vásár tartására adott újabb engedélyt. Ám II. Lajos húszéves korában vesztette életét a mohácsi csatában, itt meg idősebb férfi képe látható.

 

Ferenc József adománya

A város a második címertervet terjesztette fel jóváhagyásra. Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója magyar királyi minőségében címeradományban részesítette a várost. A hivatalos jelkép alapját a Gödri Ferenc által rajzolt második változat képezte. A bécsi kancellárián 1897. június 27-én kiállított, magyar királyi pecséttel megerősített oklevelet a Székely Nemzeti Múzeum őrzi. A dokumentum tartalmazza a címer igen részletes leírását is: „Háromszögű égszínkék pajzsnak alapján kiemelkedő zöldszínű hármas halom foglalja el (t.i. jobbról-balról kisebb, középen pedig magasabbra, félkörben kidomborodó hármas halom), melynek középső nagyobb halmában, illetőleg annak aljában, mintegy arra fektetve, egy teljesen köralakú medaillon van elhelyezve aképpen, hogy alul a medaillon kerek szélei a pajzs szélét érintik, fölül pedig a középső halom félkörívű domborulatával párhuzamosan kerekedik, kissé alább, úgy hogy a medaillon felett a zöld halom kilátszik. A medaillon belső, aranyszínű mezejét arányosan széles vörös szalag szegélyezi körül, mely vörös szalagban alulról indulva jobbról-balra fehér nagy betűkkel: CHRISTUS  SPES  MEA jelmondat van felírva és az ezen belüli arany mezőben egy balra néző, vállig látszó, bajuszos, körszakállas és hátrafésült vállig érő hajú, pánczélba öltözött és fodros spanyol inggallérú férfi arczképe van. (Ezen köriratos medaillon, a város eddigi pecsétje volt.) A középső zöldhalom tetején egy bádogfödelű, fehérre meszelt torony emelkedik föl, melynek két oldalán a két kisebb halmon nyugodva – barna színű, lőrésekkel csipkézett és kétfelől a két kisebb halom fölött – a középső fehér torony főpárkányáig emelkedő két szintén barna színű, födél nélküli, de lőrésekkel csipkézett és egy-egy hosszúkás ablaknyílással ellátott bástya – tornyocskákkal, valamint mindkét oldal közepén a most említett tornyocskák alatt hosszúkás ablaknyílásokkal ellátott, ódon várfal emelkedik és nyúlik kétfelé egészen a pajzs két oldalára kimenőleg, a pajzs középvonalának magasságában. A középső halmon emelkedő fehér torony két-emeletes; földszintjén középen nyitott várkapu áll, felvont rostélylyal, ajtó-szárnyak nélkül, fekete színű nyílással; a kapu két oldalán két – vörös cseréppel lefödött – támaszpillér emelkedik, a földszinti, szintén vörös cseréppel lefödött – főpárkány aljáig; az első emeleten közbül egy köríves fehér vakablak látszik, fölötte az emeleti párkány (melynek magasságáig emelkedik kétfelől a barna ódon-várfal lőréses teteje); a második emeleten, kissé magasabban, középen, egy körülpárkányolt köríves toronyablak van, melynek alsó fele deszka-korláttal van ellátva s e fölött az ablak feketeszínű nyílása látszik; ezen ablak fölött, a födél alatti főpárkánynak félkörben felemelkedő középrésze alá behelyezve kerek óra-számlap látszik, két óramutatóval; a torony első és második emeleti teste két szélén az első és második emelet közti párkány által megszakítva, kettős laposan képezett oszlopzat nyúlik föl egészen a födél alatti főpárkányzatig, hol oszlop-fejek helyett párkányok vannak. A torony-födél ezüst színű bádog-födél, melynek alsó, kerek domborulata fölé hagyma-alakú gömb födél s ebből középen felnyúló, szabad oszlopokból alkotott fiatorony emelkedik, amely kis hagymagömb-födéllel van födve és abból a pajzs tetejéig – felnyúló toronyhegye egy aranygombbal van befejezve. A toronyfödél két oldalán kerülő kék mezőben, jobb felől sugárzó s emberarczot mutató arany-nap, balfelől pedig sugárzó, növekedő ezüst-félhold látszik. A pajzs fölé szembe néző – nyakán arany-lánczczal s arról függő arany-medaillonnal ékített – öt arany-abroncsos vörös bélésű nyitott sisak van helyezve, melyen ötágú, vörös és zöld kövekkel s fehér gyöngyökkel kirakott arany-korona emelkedik, melyből – mint sisakdísz – könyöklő pánczélos jobbkar kezében arany-markolatú, kétélű egyenes szablyát tartva, a szablyára tűzött vörös szívvel látszik kiemelkedni. A sisak búbjáról kétoldalt arany-bélésű kék színű sisakfoszlányok omlanak alá, a czímerpajzsot kétoldalt a legszebb díszítéssel körülölelik.”

 

Az 1897-ben adományozott címer. Fotó: Szekeres Attila

 

 

Az adományt 1898. március 26-án iktatták a királyi könyvekbe a címer festett képével együtt. A címert Ernst August Krahl bécsi kancelláriai címerfestő készítette. „Kihirdettetett és alattvalói mély hódolattal, hazafias örömmel és hálás köszönettel fogadtatott Sepsi-Szent-György város képviselő testületének 1898. április 26-án tartott rendes tavaszi Közgyűlé­sében, 47. jegyzőkönyvi pont alatt. Gödri Ferencz polgármester (s. k.).” – áll a kihirdetési záradékban.

 

A román címer

Az első világháborút és az Osztrák–Magyar Monarchia területi veszteségeit megpecsételő trianoni békeszerződést követően az Erdéllyel, a Bánság egy részével, a Körös-vidékkel, a történelmi Máramaros déli részével, Észak-Bukovinával és Besszarábiával kibővült Nagyrománia jelképeiben is jelezni kívánta a változást. Elsőként az ország címerét bővítette, s hivatalosította a Keöpeczi Sebestyén József (1878–1964) heraldikus által alkotott új címert 1921-ben, majd az ország 71 megyéjének címereit fogadták el 1928-ban, majd a megyeszékhelyekét 1931–32-ben.

Sepsiszentgyörgy városa is felterjesztette igénylését, a város a korábbi hivatalos címer elfogadását kérte. A mellékelt címerfestmény az adománylevélben kapottnak hű mása, Keöpeczi Sebestyén József munkája. A Heraldikai Konzultatív Bizottság módosított a címeren. Egyrészt az országban egységes alakot adtak a közigazgatási címereknek, eltüntették a külső díszeket, s a háromszögű pajzsra a közigazgatási egység rangját jelző falkoronát helyeztek. Sepsiszentgyörgy új címerét 1931-ben hivatalosították. A jogszabályban szereplő címerleírás fordításban a következő: „Kék pajzsban oromsoros ezüst várfal három toronnyal, melyek közül a két szélső szintén oromsoros, a magasabb, középső vörös, hegyes teteje ezüst keresztben végződik. A várkapu és a tornyok ablakai zártak. A jobb sarokban arany nap, a balban ezüst újhold. A címerkép fekete teraszon helyezkedik el. A pajzs alsó sarkában arany medál a Megváltó képével és a »Christus spes mea« körirattal.
A pajzsot ötbástyás ezüst fal­­­korona fedi.”

 

 

A Nagy-Románia idején megállapított címer. Fotó: Tudor-Vișan Miu

 

 

A Heraldikai Konzultatív Bizottság a zöld hármas halmot fekete teraszra változtatta, gyászossá téve a címert. Semmiképpen nem a vártemplom tornyát látjuk, mint a korábbi címerben, hanem az órítusú ortodox templomokra jellemző hagymakupolás tornyot. Ezen kereszt van s nem gömb, mint a református templomon. Hiányzik a toronyóra is, helyette zárt, kerek ablak látható. Ezt azért emeljük ki, mert a nyugati kereszténység és műveltség keleti határán vagyunk, tőlünk keletre és délre – a Kárpátokon túl – már nincsen toronyóra. A medálba a Megváltó képét tették, ami magyarázható a körirattal, rajzolatában azonban a Krisztus-kép az ortodox ikonográfia jegyeit hordozza. Egyszóval: elgörögkeletiesítették a város címerét.

 

A szocializmus „áldásai”

A második világháborút követően berendezkedő új szocialista-kommunista hatalom nem kedvelte a címereket. Jogilag ugyan nem tiltotta, de a gyakorlatban teljesen mellőzték azokat. Az 1968-as megyésítés után 1970-ben elhatározták, 1972-ben megvalósították a megyék és municípiumok új címerekkel való ellátását. A fő követelmény az volt, hogy a történelmi motívumok mellett a „szocializmus áldásaiból kifolyólag” beállt gazdasági és műszaki változásokat is meg kellett jeleníteni.

Románia Szocialista Köztársaság 39 megyéjének és az akkor létező 47 municípium címerét az 1972. július 25-i 302-es államtanácsi rendelettel fogadták el. 1979. július 27-én a 281-es rendelettel municípiummá nyilvánították azokat a megyeszékhelyeket, amelyek még nem rendelkeztek ezzel a ranggal: Alexandria, Beszterce, Csíkszereda, Szlatina, Slobozia, Vaslui, Zilah mellett Sepsiszentgyörgy is ekkor kapta meg ezt a rangot. Az új municípiumok címereinek megalkotásával a megyei néptanácsok végrehajtó bizottságait bízták meg. A szívpajzsban kötelező módon Románia Szocialista Köztársaság jelvényének kellett szerepelnie állami és a Román Kommunista Pártot jelölő zászlóval a háttérben.

 

Az 1985-ös címerterv. Fotó: Alexandru Daneș

 

 

1980-ban már megszülettek az első címertervek, ám azokat nem fogadták el. Rajzukat nem ismerjük. 1985-ben új címertervek készültek, de azokat sem fogadták el. Sepsiszentgyörgy esetében vörössel és kékkel vágott pajzs, fent hasított. Első mezejében a szocialista gazdaságra utaló arany fogaskerék és ezüst cérnatekercs, a második mezőben a tudományt és oktatást jelölő fáklya és könyv, a pajzs alsó felében a történelmi múltra – a régi címerre – utaló ezüst várfal két bástyával, középen vörös sisakos toronnyal. A szívpajzsban a kötelező, a szocialista államra és kommunista pártra utaló elem.

1986-ban az összes címertervet politikai munka és népnevelés-művelési szempontból megvizsgálta a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának propaganda- és sajtóosztálya Románia Szocialista Köztársaság Történelmi Múzeumának „címertani szakembereivel” együtt. Sepsiszentgyörgy címere esetében utasították, hogy a pajzs alsó részében a történelmi múltra utaló elemet cseréljék ki Vitéz Mihály emlékművének képére. Ez megtörtént. Az alsó részbe bekerült az 1982-ben, Nicolae Ceaușescu elvtárs jelenlétében felavatott Vitéz Mihály-szoborcsoport, aranyban. Így mázaiban is a román nemzeti színekre utalt a címerterv.

 

Az 1987-es címerterv. Fotó: Alexandru Daneș

 

 

A tervek a politikai, gazdasági, kulturális realitásokra jellemző elemeket, a szocializmus éveiben tapasztalt gazdasági növekedést, mind anyagi, mind szellemi szinten való életszínvonal-emelkedést, valamint a történelmi hagyományokat jelenítik meg – áll az új municípiumok címerének elfogadtatási rendelettervének indoklásában. Ám a rendelet ekkor sem született meg. 1989-ben megdőlt a rendszer, így Sepsiszentgyörgy nem kapott szocialista címert.

 

A mai címer

Sepsiszentgyörgy mai címerének hivatalos elfogadtatása nem ment egyszerűen. A 2004-ben kiírt címerpályázatot megnyert alkotáson az Országos Heraldikai Bizottság módosításokat eszközöltetett, végül 2007-ben fogadták el kormányhatározattal.

A címer az adományozott címer pajzsán alapul. A várfal arra utal, hogy a település már évszázadok óta város. A templomtorony a város régmúlt korokat megélt műemlékének, a templomvárnak állít emléket. A zöld hármas halom a város földrajzi elhelyezkedésére, a hegyes-dombos környezetre utal, ugyanakkor a szülőföld szeretetét is jelképezi. A nap és a növekvő holdsarló párosa székely szimbólum. A sárkányt legyőző Szent György lovag egyértelműen a város nevére utal, ezáltal névcímerré is téve a jelképet. Ugyanakkor a gyökerekhez való visszatérést is jelzi, hiszen a város régi pecsétjén minden valószínűség szerint Szent György-portré látható, továbbá Sepsiszentgyörgy szabad királyi városi jogállást hirdető, 1872-ből fennmaradt pecsétjén a sárkányt legyőző Szent György lovag jelenik meg. A hétbástyás falkorona a közigazgatási egység rangját jelképezi: megyeszékhely, municípium.

 

A mai városcímer. A szerző munkája

 

 

A várfal máza arany, így elütővé teszi a jelképet a többi bástyás-várfalas címertől, hisz azok elsöprő többségében a fal ezüst. Egy címernek éppen a megkülönböztetés a rendeltetése, az egyediségnek kell fő jellemzőjének lennie. Másrészt az arany várfal a pajzs kék mezejével a hagyományos erdélyi mázkombinációt adja, ugyanakkor az új székely címer két legfőbb mázát jeleníti meg: kék-arany. A sárkányölő jelenet már első ránézésre egyértelművé teszi, hogy Szent György nevét viselő településről van szó, a nap és a hold párosa mint székely jelkép utal a Sepsi előnévre.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az Ilie Bolojan által bejelentett megszorításokról?








eredmények
szavazatok száma 1195
szavazógép
2023-06-08: Sport - :

Huszonnyolc magyar indul Fukuokában (Úszó-vb)

Sós Csaba szövetségi kapitány véglegesítette a fukuokai világbajnokságra utazó magyar úszóválogatott névsorát, mely alapján a medencés számokban 28 versenyző indul majd Japánban.
2023-06-08: Mi, hol, mikor? - :

Mi, hol, mikor?

Bagdy Emőke Sepsiszentgyörgyön
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) meghívására Sepsiszentgyörgyre látogat Bagdy Emőke magyarországi klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervizor.