A Székelyföldi Vadászati Múzeumban tartott sajtótájékoztatón Sárkány Árpád, a Romániai Vadgazdálkodók Országos Szövetségének elnöke, illetve a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke elmondta, az elmúlt években sokszor beszéltek a medvekérdésről, de hét éve, 2016 óta nem történt semmilyen beavatkozás a megnövekedett medvepopuláció egyensúlyának visszaállítására, azóta a problémák csak sűrűsödnek és súlyosbodnak. Hét éven keresztül hat környezetvédelmi miniszter próbálta megoldani a helyzetet, magyarázta, de ezidáig nem született olyan megoldás, amely az évente növekvő populációs többletet kezelni tudná, mindenki számára megnyugtató választ adna arra a kérdésre, hogy mi lesz, hová vezet ez a helyzet?

Ennyi év után sajnos akkora a probléma és olyan sokfelé ágazik, hangsúlyozta Sárkány Árpád, hogy már rég nem az a kérdés, mekkora a véleménykülönbség a vadgazdálkodók, a vadászok, valamint a környezetvédő civil szervezetek között, hanem ez most már egy országos problémává vált, amely nem csak azokat érinti, akik a medve közvetlen közelében, vidéken élnek, hanem lassan mindenkit. Hiszen a nagyobb városokban, így Sepsiszentgyörgyön is éjszakánként megszólal a Ro-Alert riasztása, év elejétől 79 alkalommal volt medve miatti riasztás a megyeszékhelyen. Ez az állapot tarthatatlan, ökológiai katasztrófa felé vezet, de mindenek előtt az emberi élet minőségét változtatta meg: a megnövekedett medvepopuláció egyedeit immár nem a természetes élőhelynek, hanem az embereknek kell eltartaniuk, emiatt mezőgazdászok, állattenyésztők, méhészek kerültek rendkívül nehéz helyzetbe, esetenként pedig a turizmusban dolgozók, a vidéki vendégfogadással foglalkozók is, mert a medvéktől való félelem miatt csökkent a látogatók száma, például a Transzfogarasi út közelében némelyek arra kényszerültek, hogy bezárják panzióikat.

De hasonlóan eltűnő félben vannak olyan közkedvelt tevékenységek, mint a túrázás, lecsökkent a hegyekben, erdőkben kirándulók száma, itt a sepsiszentgyörgyi helyzetre is utalt Sárkány Árpád, eddig ugyanis megszokott volt, hogy bárki kiléphetett a szomszédos erdőbe sétálni, levegőzni, ez ma már veszélyes, továbbá a diákokat sem lehet már sátorozni vinni, a hegyi kerékpározás is veszélyessé vált. A rendszeres medvetámadások miatt a juhászok, az állattartók is egyre nehezebben találnak olyan embereket, akik éjszakánként is a hegyen maradnak és egy nyáron át őrzik a nyájat, így az állatállomány is csökken, sorolta Sárkány Árpád, de ami még ennél is ijesztőbb, hogy rendszeresek az emberek elleni támadások.

Politikusok, civil szervezetek próbálkoztak a megoldással, eddig sikertelenül – mondta Sárkány Ápád, megjegyezve: a vadgazdálkodók örvendetes, reménykeltő tényként tekintettek Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter lépésére, amikor egy miniszteri rendelettel újra be akarta vezetni a megelőzési céllal történő vadászatot, 426 medve kilövését tették volna lehetővé, ám a szakértői tanulmányokon alapuló rendeletet kihirdetését végül egy eddig ismeretlen szereplő, az akadémiai környezetvédelmi bizottság nem hagyta jóvá, állítva, hogy a romániai medveállomány nem szorul beavatkozásra, nincs probléma a medvével. És még valami hiányzott az eddigi megközelítésekből, ami a legfontosabb, nyomatékosított Sárkány Árpád: az ember, az emberi élet elsődleges szempontja, és akik ezt elmulasztották, felelősségre vonhatók.

Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, ismertetve az EU államainak medvékkel kapcsolatos politikáját, megjegyezte: a harminc éve elfogadott Élőhely irányelv mára egyértelműen idejét múlta, kimondható, hogy a barnamedve nem számít veszélyeztetett fajnak Romániában. Ő maga a nagyragadozók munkacsoportjának tagja, nem is vadász, nem is szakértő, de az elmúlt években sokat tanult a medvekérdésről, ugyanis székelyföldi megbízásra ezzel is kellett foglalkoznia. A csoportban eleinte főként a farkasok szerepeltek, medvékről ő kezdett el először beszélni. Az Európai Parlament tavaly elfogadott egy határozatot e témakörben, az Európai Bizottság viszont hárítja a felelősséget, éppen ezért a petíciós bizottság tagjainak ismertette az itteni helyzetet, el is látogattak a helyszínre, az elkövetkező hónapokban elkészítik jelentésüket, és az majd javaslatokat is fog tartalmazni.

Vincze Loránt azt is elmondta, az EU több tagállamában vadászattal szabályozzák a medveállományt, Svédországban például a 3000 fősre becsült populáció 10 százalékát, háromszáz egyedet évente kilőnek, hasonlóan Észtországban 700 medvéből 60 vadászok elé kerül, így a romániai 7--8000 egyedre becsült medveállomány esetében a mintegy 400 kilőhető egyed jóval kevesebb a szokásos 10 százaléknál. Végezetül megjegyezte, a politikusoknak döntéseket kell hozniuk, azokért pedig felelősséget kell vállalniuk.

Sárkány Árpád hangoztatta, ami a medvék kapcsán történik, az rendkívül negatívan érinti Romániát, éppen ezért a medvekérdést meg kell oldani, a felelősség ugyanis az államé, s mint mondta, néha a politikusnak bátorságra is szüksége van. Éppen ezért felhívást intéz Mircea Fechet környezetvédelmi miniszterhez, hogy alkalmazza a Tánczos Barna által előkészített miniszteri rendeletet.

Ez utóbbi egy tudományos szempontok szerint összeállított tanulmányon is alapszik, erről a brassói Transilvania Egyetem tanára, Mihai Fedorca beszélt. Gheorghe Neagu, a megyei környezetvédelmi hivatal vezetője elmondta, a háromszéki medvék számát 2183 egyedre becsülik, s az általuk okozott, bejelentett idei károk száma a napokban haladta meg a százat. A vadásztársaságok képviseletében Benedek Barna pedig az szóban forgó akadémiai bizottságot ismertette, mondván: az 2014 óta nem jelentetett meg tevékenységi összesítést, medvekérdés tekintetében pedig az érzékelhető, hogy tehetetlen az állam.