A községközpont Uzon és a közigazgatásilag hozzá tartozó falvak: Szentivánlaborfalva, Bikfalva, Lisznyó Lisznyópatakkal, Sepsimagyarós és Uzonfüzes olyan épített, tárgyi és kulturális-szellemi értékekkel rendelkeznek, melyekkel kiérdemelte az alapfokú turisztikai érdekeltségű minősítést azon az országos ranglétrán, ahol más közismert települések is sorba álltak ennek megszerzése érdekében.
Nem égből pottyant mannaként jött ez a minősítés, mert a cél eléréséért már több éve megkezdődött a harc, a témakörben jártas szakemberek rangsorolták a kis régió értékeit, kincseit azzal az elképzeléssel, hogy sikerül magasabb szintre emelni a régió idegenforgalmi vonzerejét. E gondolat jegyében készíttette el és adta ki az önkormányzat is 2016-ban az Uzon község túraútvonalai című turistatérképet, amely 14 jelzett ösvény mentén mutatja be három nyelven a kisrégió látnivalóit, értékeit.
Számos változás következett be az elmúlt évtizedekben, melyek a turisztikai minősítés megszerzésében sokat nyomtak a latban. Ide soroljuk a Bodzafordulói-hegyek tájképi értékei és a hagyományos bikfalvi rusztikus népi építkezés tudatos megőrzését, és nem utolsósorban a településhálózat infrastruktúrájának kiépítését.
Kötet is őrzi a vidék turisztikai kincseit
Ebben az esztendőben hagyta el a nyomdát a Háromszék Vármegye Kiadó Székelyföld települései könyvsorozatának Uzonról szóló kötete, mely Kovászna Megye Tanácsának támogatásával 230 oldalon menti a jövőnek Uzon és a csatolt falvak régészeti, történelmi múltjának leírását, építészettörténeti-művelődési értékeit, népszokásait, s nemcsak a múltat, hanem a vidék természeti kincseit, a jelen törekvéseit. Megpótolva az oldalakon, a lapalji jegyzetekben megjelenő könyvészeti lajstromokkal nem más ez, mint Uzon-vidék nyomdafestékkel mentett szellemi kincsestára.
Régészek, történészek és egyháztörténészek vezetik a múltba az olvasót. A hely gazdag épített örökségéről néhai Kónya Ádámot szólaltatják meg, mint a témakör egyik volt legjobb ismerőjét. E sorok írója elsőként közli az Alsó-Háromszéki medence átmetszeti földtani strukturális szelvényét, melyben néhai Antal Béla önművelő természetismerő személyes helyszíni földtani megfigyelései is helyet kaptak. A könnyen feledésbe merülő helyi népszokásokat Ambrus Anna uzoni nyugalmazott tanár-helytörténész hozza olvasóközelbe. Nem annyira szerkesztői szigorral, hanem a terepet bejáró ember mesélő kedvével indultunk útra, hogy e sorozatban is közelebb hozzuk az olvasót mindahhoz, amit ez a vidék kínál.
Új óvoda, Uzon
Uzon-nézőben harmadmagammal
A harmadba beletartozik Bojnár Csaba, a „kormánybiztos gépkocsivezető” és semmiképpen sem utolsóként Albert Levente, akinek a fotói képileg mutatják meg a látnivalót.
A községközpont szempontjából meglepően jó és új hírekkel találkozunk. A település déli kijáratánál megnyitották a gázvezeték-építők munkapontját. Munkagépek, gázcsövek és a pitești-i munkacsoport tagjai várták a munkálat megkezdésére vonatkozó parancsot.
– Nagy versengés volt ebben a témában – tájékoztatott Ráduly István, a község korábbi polgármestere –, öröm, hogy mi voltunk a nyertesek.
– A hét kilométer távolságban fekvő Illyefalváról vezetik Uzon felé a földgázt. Az elképzelések szerint összesen 53 km hosszú, többfelé elágazó vezetéken jut el minden faluba a gáz, a hálózatra 1843 rácsatlakozást enged meg a terv – egészítette ki Bordás Enikő polgármester.
Gyorsuló léptekkel halad Uzon a korszerűsödésben. A szabadidőparkban uniós pénzből épül a vadonatúj óvoda, a kivitelező megkésett, de őszre készen kellene lennie munkálatokkal. Lencsevégre kaptuk az újjászületett Pünkösti-kúriát, „szebb, mint új korában” – jegyezte meg egy helybeli. Gyönyörű a pince és a tetőtér, helyük lesz az épületben a fiataloknak, a fúvósoknak és az Őszi napfény nevű asszonycsoportnak is. A kúriának volt lakója Pünkösti Gergely (1820–1912) 1848–49-es őrnagy, aki az 1848. május 30-i alsócsernátoni népgyűlésen katonarendű és jobbágynépek jelenlétében kihirdette a jobbágyterhek megszűntét. Kúriáját, vagyonát kisajátították a diktatúra idején, síremlékét már hiába kerestük a helyi temetőben.
Pünkösti kúria
Uzon történelmi település, az 1848-as önvédelmi harc kitörésének színhelye. Református templomát Báthori Gábor idejében Géczi András hadai ostromolták, majd Weiss Mihály brassói szász bíró csapatai foglalták el. 1704-ben feljegyezték, hogy „14 április, elégett drága, szép és ritka ékességű sz. templomunk s egész falunk”. 1706-ban labancok uralják az uzoni várat, ezért a kurucok ostromolják. Később „a lakosok részt szerint hazatelepedvén, kezdettek az ecclesia építéséhez”. Népes református gyülekezetének lelkipásztora Ungvári Barna András, aki két évtizede irányítója itt a lelki-nemzetiségi közösségnek. Uzon újabbkori katolikus templomának építését a helybeli örmény-katolikus Temesváry család támogatta. Az író Jókai Mór országgyűlési képviselőként sepsiszéki kortesútján látogatott Uzonba 1881-ben és 1884-ben, ahol emlékezetes választási programbeszédet mondott. Itt élt és alkotott a kiváló székely ezermester, id. Széplaki Károly, s itt ringatták bölcsőjét az író Beke Györgynek (1927–2007), Uzon díszpolgárának. Síremlékük a helybeli temetőben van.
A Feketeügy óaluviális térszínének lerakódásaiból elszenesedett és megkövült jégkorszaki fatörzsek, ún. özönfák (uszadékfák), valamint késő pliocén kori csigák és kagylók kerültek napvilágra. Uzon környékének gazdag a madárvilága, a közeli ártéri tavakban virít a sárga tavirózsa, valóságos vízimadár-szálló övezi a tavakat. Itt él és dolgozik Ambrus László nyugalmazott testnevelő tanár, műkedvelő ornitológus.
Sepsimagyarós: tatarozást igényel
Bikfalváé a pálma
Ki ne tudná, hogy az Uzon közeli Bikfalva ragadványneve a Kúriák faluja. Bőven megjelent ezekről szóló írott információ, inkább azt mondanám el, s most ez a fontos, hogy nyolc olyan helyi épület van a faluban, melyek különleges figyelemben részesülnek, központi anyagi támogatásra számíthatnak, hogy külső-belső jellegzetességeikben méltó példái maradhassanak a hivatalosan nyilvántartott rurális hagyományos épített örökségnek. A falu rokonszenves és különleges hangulata mindig magával ragad.
A világjárvány okozta bénultságot a vendégjárás váltotta fel, panziói beindultak. Ottjártunkkor a millennium évében épült iskoláját tatarozták kívül-belül – csak ne lenne fogyó benne a tanulósereg! Maréknyian példázzák, hogy mi is lenne a hivatása napjainkban a vidéken fészket rakó értelmiségieknek. Barti Ferenc Róbert 270 református lélek lelkipásztora tevékeny presbitériumával éppen e szerepkör kiemelkedő betöltője. Újkenyérkor ünnepelik meg a templomhajójuk építésének 160. évfordulóját, s ravatalozó is épül Bikfalván.
Idevaló születésű a festő és rézmetsző Koréh Zsigmond (1761–1793) és tanítványa, Bikfalvi Falka Sámuel (1766–1825) nyomdász és rézmetsző. Közös márványtábla őrzi emléküket a felújított egykori községháza, jelenleg kultúrotthon homlokfalán. Itt működik a helyi Bikmakk művelődési egylet és állandó jellegű kiállítási terme, a faluban él Péter Alpár grafikus és felesége, Várallyay Réka művészettörténész.
Évekkel ezelőtt több mesélő ember élt Bikfalván. Ilyen volt Ábrány Gyuri bácsi. A falu erdőrengetegében meghúzódó Csiga váráról sokat mesélt az idősebb nemzedék, és még elvétve mesélnek ma is. „Fenn a várban feneketlen kút volt, rajta csigán mozgó aranyveder” – jegyeztük le anno Páljános bátyánk történetét. – A várból a pincébe csigalépcső vezetett le. Innen jöhet az erőd neve. Ez az óriásoké volt. Ők építették a várat, ott rejtették el temérdek kincseiket.”
„Sokat is áskáltak utána a régiek – idézte fel gyermekkori emlékeit a bikfalvi születésű Harkó József (1914–1999) Mikó-kollégiumi tanár, kedves osztályfőnököm. – A vár környékén sok kígyó él. Ezek gyémántot tudtak fújni. Ha hozzájuk dob az ember egy kővel, idegességükben magosra szöknek, de akkor menekülni kell”.
N. Kányádi Mihály
Tévedni emberi dolog
– tartja a közmondás, s ez még Orbán Balázzsal is megtörtént, aki 1867 körül járhatott Lisznyóban, s mert felette jó harangkutató volt, tudott arról, hogy a református templom tornyában van egy régi harang. Felfedezettjét hamar be is iktatta a faluról írt szövegébe. Orbán Balázst viszont megtévesztette a harangkutatók ellensége, a harangokat gyakran belepő galambpiszokréteg, s mert elmondták neki, hogy a falu legelsőként ajánlott fel egy harangot Gábor Áronnak, örömében nem fogott neki a felirat megtakarításának, s a szép reneszánsz akantuszlevelekkel és „fémeres érmékkel” díszített harangfeliraton az 1693-as évszámot 1603-bélinek olvasta, holott ismert, hogy a jelenleg is szóló műkincsértékű harang Lampen Henrik jeles és ismert brassói öntőmester munkája.
Régi történelmi település Lisznyó. Lakói ma is büszkék arra, hogy széles e tájon csak harangtornyuk tetején ékeskedik aranyozott Nap és Hold, cintermében az 1719-beli pestisjárvány halottainak tömegsírja hallgat a „nagy pusztulásról”. Történelmi parkja tíz élő millenniumi emlékfát őriz. Erdős övezetében Törökvár és Barabásvár várják a régészeket, hogy némi fényt derítsenek múltjukra.
Gál Adél református lelkész jelenléte megpezsdítette a vallásos életet, az uzoni önkormányzat felújította a falu kultúrotthonát, augusztus derekán készülnek felavatására, a Magyar-hegyi temetőben épül az új ravatalozó.
A falu egyik jeles szülötte volt Lisznyai Kováts Pál (1630–1695) debreceni tanár. A magyarok krónikájáról írt műve 1692-ben jelent meg. L. Damó Kálmán (1823–1863) költő is innen származott. Petőfi Sándorral együtt volt a márciusi ifjak csoportjának a tagja, és részt vett a forradalom előkészítésében.
Lisznyó infrastruktúráját kiépítették, lám, kik vállalkoznának itt vendégházak kialakítására?
Lisznyó lelkésze pásztorolja az aszfaltozott úton megközelíthető Sepsimagyarós 60 személyre csökkent református közösségét. Ebben a faluban született lapunk elődje, a Székely Nép napilap (1940–1944) főszerkesztője, Kóréh Ferenc (1910–1996) író-újságíró, az Amerika Hangja egykori munkatársa, s itt kell keresniük régészeinknek a Kuruchalmot, mely a kuruc szabadságharc itteni helyszínének tanújele kell hogy legyen.
Épülő a híd a Feketeügyön
Aki hátul marad, az teszi be az ajtót
Igaz a régi bölcsesség az Uzonhoz tartozó Szentivánlaborfalvára vonatkoztatva, de Uzonfüzesre, a zömében románok lakta kis településre is. Nem kevés munkájába került az uzoni polgármesteri hivatalnak, Ráduly István korabeli polgármesternek egy olyan híd sorsát sikeresen dűlőre vinni, amit még városok és nagyobb települések is kiérdemeltek volna. Be kellett bizonyítani, hogy semmilyen hátránya nem származik belőle a Rétyi Nyír védett területnek, melynek szélét súrolja a közelében épülő híd, és a róla kelet felé lejtő rövid útszakasz nem fogja sérteni a tavi élő környezetet, a sárga tavirózsás élőhelyeket, a pleisztocén kori maradványtavakat.
Utunk alkalmával a híd építésénél találtuk N. Kányádi Mihály egykori Uzon községi elöljárót, falukrónikást, helytörténeti írót, aki sokszor hangoztatta a híd szükségességét, melyen keresztül a település lakói könnyen elérhetik a mezőrészt és kaszálóbirtokaikat. Régi késztetéseinek hatalma alatt, időnként tájékoztatja még az uzoni községvezetést is észrevételeiről.
– Örömmel tölt el a helyi lakosság érdeklődése a munkálataink iránt, így elmondhatjuk, hogy megvalósításaink igazi csapatmunka eredményei, közös érdek a volt s jelenlegi községvezetésé és a faluközösségé – jegyezte meg Bordás Enikő polgármester.
Bordás Enikő polgármester
Kányádi Mihály lefotózta az ott dogozó Srí Lanka-i munkásokat is, és a híd okozta öröme mellett arra kéri az önkormányzatot: ha alkalom adódna, valahogy mentené meg Szentivánlaborfalva javára a közelben romladozó műmalmot, ahol naponta 100 tonna gabonát őröltek valaha! Szerinte eredmény, hogy aszfalt borítja a Malom utca felső részét is.
Múlt és jelen kapcsolódik egymásba ezen a településen. Berde Mózsa negyvennyolcas kormánybiztos emlékkiállítása, emléktáblák, emlék-kopjasor idézi a helyi értékeket, együtt énekel a három történelmi magyar felekezet énekkara, nívós emlékműsoraival lepi meg a közösséget a Kelemen Alpár mérnök vezette Székely István Dalkör és nem utolsósorban a helyi fiatalok Szi@ névre hallgató ifjúsági népi tánccsoportja.
Nincs olyan faluja Uzon községnek, melynek ne keresett volna testvértelepülést a falu elöljárója, megyénk jelenlegi prefektusa. Uzonfüzest egy olyan románul is beszélő ortodox lipován faluval hozta össze, mely a Duna-deltában található, s amellyel időnként kölcsönösen meglátogatják egymást: a füzesiek jóllaknak kiváló halkészítményekkel, a lipovánok borvízzel és friss háromszéki levegővel, megcsodálják a helyi román népszokásokat. Uzonfüzesre aszfaltos bekötőutat épített az uzoni önkormányzat, és hamarosan korszerűsítik a községközpontot és a falucskát összekötő utat is, és bevezetik ide is a földgázt.
