A prefektus rámutatott, hogy a rendelkezések értelmében a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) és a környezetvédelmi őrség tarlóégetésért akár 100 ezer lejre is megbírságolhatja a gazdát, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) pedig a teljes évi támogatást megvonhatja tőle. Ráduly István szerint eljött az ideje, hogy a gazdák felhagyjanak a régi módszerrel, hogy a szántóföldön, legelőkön a növényi maradványoktól égetéssel szabaduljanak meg. Ez eddig is tilos volt, viszont az említett szabvány életbelépésével még szigorúbb lett a keret, nem csak a pénzbüntetés vagy a szankciók tekintetében, hanem például a kivételek (amikor mégis lehetséges a tarlóégetés) esetében is több kötelezettségnek eleget kell tenniük a gazdáknak. A prefektus rámutatott, hogy a törvény értelmében tilos az avar, a száraz növényzet és a növényi maradványok, a betakarítás során keletkezett gaz égetése a szántóföldeken és az időszakos legelőkön is. Vonatkozik ez a gabonafélék szalmájára, fehérjetakarmány vagy burgonya szárára, kukoricacsutkára, napraforgószárra, repcére, beleértve az időszakos legelők kaszálása, betakarítása után megmaradt növényzetet is. Ráduly István továbbá elmondta: arra sem lehet már hivatkozni, hogy más gyújtotta fel a mezőt. Ha a gazda azt tapasztalja, hogy a tulajdonában lévő területen tűz ütött ki, ezt azonnal jeleznie kell a katasztrófavédelmi felügyelőségen, és jelentkeznie kell az APIA-nál is, ahol be kell nyújtania az ISU által felvett jegyzőkönyv vagy az illetékes rendőrőrsön tett feljelentés másolatát.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gazdának bizonyítania kell, nem ő gyújtotta fel a legelőt, illetve megkereste a hatóságokat a tettesek felkutatására.