Balázs Géza a nyelvek élettanáról

2023. július 28., péntek, Kultúra

„Ha egy ember meghal, a nyelvét a közösség tovább élteti, ha egy nép kihal vagy nyelvet cserél, akkor a nyelve megszűnik” – olvasható Balázs Géza nyelvész, egyetemi tanár A nyelvek élete és halála című előadásának ismertetőjében. De mi történik a magyar nyelvvel? Tusványosi előadásában Balázs Géza erre és más kérdésre is választ adott.

  • Balázs Géza előadást tart Tusványoson. A szerző felvétele
    Balázs Géza előadást tart Tusványoson. A szerző felvétele

Mérvadó nyelvészek hatezer beszélt nyelvet említenek – ő maga kétli, hogy ennyi élő nyelv lenne. A nyolcmilliárd fős emberiség 90 százaléka 200 nyelvet beszél, magyarázta Balázs Géza, egy adott nyelvet beszélők számát tekintve a magyar a rangsor 62. helyén található, ez szerinte nem tekinthető rossznak, sőt, Európában a magyar a 16. helyen áll. A legtöbb nyelvet Afrikában, Ázsiában és Óceániában beszélik, például Indiában 1600 nyelvet összesítettek – a hindi az összefogó nyelv, valamint alapfokon mindenki tud angolul –, de Nigériában is 400 nyelv ismert. Balázs Géza egy érdekes kitérőben elmagyarázta, miként  vált a Húsvét-sziget a nyelv és a nép, illetve a kultúra elpusztulásának szimbólumává, az emberiség önpusztításának jelképévé. E sziget főként azokról az óriási kőszobrokról ismert, amelyeket az őslakók állítottak, ma is ezért látogatják, ám az ott élő rapanuik évszázadokkal ezelőtt természeti pusztításba kezdtek, 1720-ra önmagukat is felszámolták. Nyelvészként azért foglalkoztatja ez a történet, mert nép és nyelv együtt él, a néppel együtt eltűnik a nyelv is.

A nyelvek „élettanáról” szólva megjegyezte, a nyelveknek öt típusa létezik: terjeszkedő (ez az első tíz nyelv, óriási országok nyelvei, mint például a kínai, hindi, angol és arab), stagnáló vagy visszaszoruló (a magyar stagnáló, kicsit visszaszoruló), kihalt (a finnugor nyelvek többsége), illetve feléleszthető vagy revitalizált nyelvek. Lehetséges-e egy holt nyelvet feléleszteni, életben tartani?  Igen, ilyen a latin, amely ma orvosi és szakrális közegben él tovább, de azt is megjegyezte, Magyarországon a latin volt a hivatalos nyelv 1844-ig, a világon a leghosszabb ideig. A hébert is felélesztették hamvaiból, az ír nyelvvel most teszik ezt. Balázs Géza kitért a 18. század végén, a 19. század elején történt nyelvújítás folyamatára, kiemelve, Kazinczynak köszönhetjük, hogy ma nem németül beszélünk, az a nyelvújítás, ami Kazinczyék körében lezajlott, korszerűsítette a magyar nyelvet. A jobb magyarításokat az írók és költők nagyon gyorsan átvették, ezt a játszmát Petőfi, Vörösmarty és Jókai döntötte el. A nyelvújítás nemzeti ügy volt, Kazinczyék elültették a tudatunkban, hogy a nyelv fejleszthető, hangsúlyozta. Az utolsó nyelvélettani lehetőség, az ötödik típus pedig a mesterséges nyelvek kérdése, sorolta, a ma élő nyelvek többsége mesterséges nyelv, ugyanis egy olyan világ vesz körbe bennünket, amely nyelvi univerzumával hat ránk, és ez már mesterséges hatás.

Hogyan, mikor szorulnak vissza a nyelvek? Akkor, magyarázta Balázs Géza, ha egy nép nem akarja használni, de visszaszorulhatnak történelmi okokból is – a világ mai nyelvi térképe egy korábbi hatalmi berendezkedés térképe –, vagy mert beszűkül a nyilvános terük. De nyelvtörvényekkel is korlátozzák a nyelvhasználatot, kiszorul az oktatásból (például a moldvai csángó magyarok esetében, mint magyarázta, a csángó valójában a magyar nyelv egy nagyon archaikus nyelvjárása, amely nem korszerűsödött). További kiszorulási lehetőség, hogy a legtöbb nyelvnek nincs szaknyelve, ám a magyar nyelv e téren is jó helyzetben van, ugyanis minden szakmáról lehet magyarul beszélni, igaz, a határon túli magyar közösségekben e téren már baj van.

A nyelveknek ugyanolyan élettana van, összegezett az előadó, mint az embernek: nagyon jól van mindaddig, amíg beszélik, ám ha egy nép úgy dönt, hogy nem akar megtanulni egy nyelvet, az kihal. Mindez tehát rajtunk múlik, és nagyon mély érzelmi kérdés is egyben, a nyelv az emberi személyiség legbensőbb kifejeződési lehetősége, a nyelvben kódolva van a múltunk, minden szóban több ezer év sűrűsödik. Az anyanyelv beíródik agytekervényeinkbe, és ott is marad végig, ez gondolkodásunk alapja, és ha valaki élete során nyelvet cserél, álmaiban anyanyelvén álmodik – magyarázta Balázs Géza.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1813
szavazógép
2023-07-28: Kultúra - Nagy B. Sándor:

Betekintés a Kálnoky család történetébe

Azért vagyunk a világon, hogy véghezvigyük azt a jót, amiben hiszünk – mondta felvezetőjében Gorácz Anikó, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Press munkatársa Kálnoky Boris Őseim földje – A Kálnoky család története című könyvének bemutatóján Tusványoson. Az irodalmár kérdéseire válaszolva a háromszékiek által már jól ismert Kálnoky Boris, az MCC Média Iskolájának vezetője izgalmas történeteket mesélt családjáról.
2023-07-28: Közélet - :

Milyen munkálatok zajlanak Sepsiszentgyörgy hét forgalmas utcájában? (Önkormányzati szemle)

Ha a múlt heti Önkormányzati szemlében a szegélykövek cseréjével kapcsolatos kérdésekre válaszoltunk, ebben a lapszámban arra a rövid helyzetjelentésre vállalkozunk, hogy a hét, felújítás alatt álló utcában milyen munkálatokat végeztek el eddig, mi zajlik éppen és milyen beavatkozások következnek a következő hetekben. Mint arról már beszámoltunk, ez a hét utca – Grigore Bălan tábornok út, Stadion utca, Nicolae Iorga utca, Csíki utca, Gyár utca, valamint az Oltmező és a Păiuș David hadnagy út (ahol járdákat alakítunk ki) – része a fenntartható városi mobilitási tervnek, melynek célja, hogy a városi közlekedés gördülékenyebbé és környezetbarátabbá váljon. A licitet egy három cégből álló társulás nyerte meg – Geiger Transilvania Kft., Geiger Brașov Kft., Kovászna Út és Híd Rt. (Drumuri și Poduri Covasna Rt.) –, mely két további alvállalkozóval kötött szerződést a közvilágítási és csatornázási munkálatok elvégzésére: Flash Lighting Services Rt. és AG Serv Construct Kft. A szerződés értelmében az átadási határidő 2023. december 31., ezért is zajlik a hét utca korszerűsítése egy időben. De igyekszünk az iskolakezdésig minél több útszakaszt befejezni vagy legalábbis járhatóvá tenni, hogy ne legyenek fennakadások a megnövekedett forgalomban. Ezt kértük a kivitelezőtől, aki megígérte, hogy mindent megtesz ennek érdekében.