„Itt az ideje, hogy azok, akik dolgoznak, megfelelő fizetést és bérpótlékokat kapjanak. Azok pedig, akik évtizedek óta pasziánszot játszani járnak be a munkahelyükre, nézzenek más állás után. Több mint ötvenfajta bérpótlék van. Hihetetlen, hova jutott ez a jelenség (...)” – jelentette ki a kormányfő. Ciolacu szerint az intézkedéscsomag célja a makrogazdasági egyensúly megteremtése annak érdekében, hogy Románia növekedési kilátásai stabilak maradjanak, alapelve pedig az, hogy a költségvetési kiadások lefaragásával párhuzamosan növelni kell az állam bevételeit is. A miniszterelnök sajnálatát fejezte ki, amiért nem vitatták meg a sürgősségi rendeletbe kerülő intézkedéseket már néhány hónappal korábban, hogy ezeket fokozatosan lehessen bevezetni.

„Nagyon bízom a közszféra reformjában, amit készen állok felvállalni. Ez már régóta esedékes. (...) Társadalmi méltányosságra van szükség. Nem lehet, hogy az államfőnél magasabb jövedelmű személyek üdülési utalványban részesüljenek. Meg kell értenünk, hogy a munka adóterhei sem maradhatnak a jelenlegi szinten. (...) Jelenleg jelentős az eltérés a munka és a tőke megadóztatásában” – fejtegette. Hozzátette: jövő szerdán ismét találkozik a pénzügyminiszterrel és csapatával, akikkel a költségvetés bevételeinek növelését célzó sürgősségi rendelet tervezetét és az idei első költségvetés-kiigazítást vitatják meg.

Magát az intézkedéscsomagot Marcel Boloş pénzügyminiszter ismertette. Közlése szerint 20 százalékkal csökkentik az államtitkárok, helyettes államtitkárok és az ezeknek megfelelő rangú köztisztségek számát. Emellett megszüntetik a jelenleg nyilvántartott 204 ezer betöltetlen közalkalmazotti állás egy részét, ami a vezetői állások számának csökkenéséhez is vezet a közszférában. A továbbiakban csak azok a közintézményeken belüli szakosztályok tarthatók fenn, amelyek vezetőjének legalább 10 beosztottja van; ugyanígy csak azok az intézményen belüli igazgatóságok tarthatók fenn, amelyek vezetőjének legalább 20 beosztottja van, egy főigazgatóság működtetéséhez pedig legalább 40 beosztottra lesz szükség. Ennek megfelelően az irodavezetői állások megszűnnek. További intézkedés, hogy a jelenlegi 12 százalékról 8 százalékra mérsékelik a vezetői állások törvényben rögzített arányát a közintézményekben, ami a pénzügyminiszter szerint a „főnökök” számának 30 százalékos csökkentését jelenti. A bérpótlékok összege a közszférában többé nem haladhatja meg az alapbért, a szabadságpénzt eltörlik, és csak a bruttó tízezer lejnél kisebb fizetésű közalkalmazottak részesülnek üdülési utalványban. Ezek jelenleg évi 1,8 milliárd lejjel terhelik meg a költségvetést.

A megszorítások érinteni fogják az étkezési utalványokat is (Boloş szerint „nem normális, hogy egy 30 ezer lejes jövedelmű közhivatalnok étkezési támogatást is kapjon”), és korlátozzák a mobiltelefon-kiadásokat is: egy készülék beszerzésére legtöbb 500 lejt adnak, egyhavi előfizetésre pedig 50 lejt, a különbözetet a használóiknak kell majd kifizetniük.

Decentralizálás 2025-től

A megyei sport-, kulturális, közegészségügyi, állategészségügyi igazgatóságok, valamint a tanfelügyelőségek 2025. január 1-jétől átkerülnek a megyei közigazgatási hatóságokhoz, a kis létszámú intézményeket pedig átszervezik – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Marcel Boloş pénzügyminiszter. A helyi önkormányzatoknak alárendelt közintézmények a továbbiakban nem működhetnek, ha kevesebb mint 50 alkalmazottjuk van, és olyan tevékenységet folytatnak, amely átfedésben van más közintézmények tevékenységével; ezeket vagy összevonják, vagy átszervezik, vagy átruházzák a tevékenységüket a polgármesteri hivatalokhoz vagy a megyei közigazgatási intézményekhez – mondta még a tárcavezető. Hozzátette: a decentralizálás célja, hogy a közszolgáltatásokat közelebb vigyék a polgárokhoz. Boloș szerint a helyi önkormányzatoknak oda kell figyelniük, mennyit költenek rendezvények szervezésére, mivel a hétvégeken egymást érik az események, az állampolgárok azonban a közpénzek hatékony felhasználására szavaztak, és a beruházásoknak prioritást kell élvezniük, hogy megfelelően fejlődjön a helyi infrastruktúra.