A politikus a Libertatea napilapnak adott nyilatkozatában elmondta: az EB szigorúbb adózást kér, amellyel a költségvetési hiányt kordában lehet tartani és a strukturális reformokat is meg lehet valósítani. Boloș elismerte, hogy a koalícióban eddig megegyezett adózási reformok nem fedik a helyreállítási tervben (PNRR) vállaltakat, de ha minden adózási reformot egyszerre bevezetnek, az progresszív adózást és egységes áfakulcsot jelentene, vagyis tíz százalékkal drágulna meg a románok élelmiszere, ami vállalhatatlan – magyarázta. A pénzügyminiszter szerint „nem lehet feláldozni egy országot”, mert az EB egységes, 19 százalékos áfát szeretne, és nem lehet egyszerre alkalmazni a bértörvényt, nyugdíjtörvényt, illetve a költségvetési hiány csökkentésére vonatkozó intézkedéscsomagot; ezeket fokozatosan kell bevezetni.

Marcel Boloș elmondta, hogy eddig a kis- és közepes vállalkozások nagyobb mértékű megadóztatásáról, bizonyos adókedvezmények csökkentéséről, a multinacionális cégekre kivetett egyszázalékos illetékről tárgyaltak Brüsszelben, valamint arról, hogy a mezőgazdaságban, építkezésekben és élelmiszeriparban dolgozók is fizessenek egészségbiztosítást. A Libertatea értesülései szerint az EB a kis- és közepes vállalkozások számának csökkentését kérte, mert ezeket „adóparadicsomoknak” látja, és minél gyorsabb nyugdíjreformot. A kormány inkább az új bértörvény elfogadásában érdekelt, és a korábban vállalt 4,4 százalékos költségvetési hiány helyett 5,5 százalékot szeretne kiharcolni Brüsszelben a túlzott deficit miatt kiróható büntetések és az uniós pénzek befagyasztása nélkül.

A tárgyalások folytatódnak, Marcel Ciolacu kormányfő ma találkozik Ursula von der Leyen EB-elnökkel, hogy arról a pénzügyi intézkedéscsomagról beszéljenek, amelyet a kormány felelősségvállalással akar elfogadni a parlamentben.

A vállalkozók vörös vonalai

Levélben figyelmeztette a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsa (CNIPMMR) az Európai Bizottságot azokra a „vörös vonalakra”, amelyeket szerintük nem szabad átlépnie a kormánynak az adóügyi reformok bevezetésekor; ezek közül a legfontosabb, hogy a tervezett módosítások 2024. január elsejénél korábban nem léphetnek hatályba – közölte Florin Jianu. A CNIPMMR elnöke elmondta: elvárják, hogy a fiskális intézkedések ne csak a vállalkozókat, hanem a közszférát is érintsék, a kormány által belengetett reformok pedig ne csak felszínes változásokat jelentsenek. Vörös vonalként említette, hogy a kormány konzultáljon az érintett felekkel az intézkedések bevezetése előtt, kössön róluk tíz évre szóló megállapodást a munkáltatókkal és az alkalmazottakkal, illetve valamennyi reformjavaslatról készüljön hatástanulmány. Jianu szerint elérkezett az ideje egy széles körű tanácskozásnak az ország gazdasági állapotáról a szakszervezetek, munkáltatói szövetségek és politikai pártok között, mert a gazdasági intézkedéseket egyeztetések alapján, átlátható módon kell meghozni.

Sztrájkra készülnek

Munkakonfliktust hirdetett a pénzügyminisztériumi intézmények alkalmazottjainak szakszervezete, a SindFISC, mert a kormány nem teljesítette követeléseiket. A szakszervezet tegnapi közleménye szerint ezeket a pénzügyminiszter augusztus 11-én jegyzőkönyvbe vette, de egyet sem oldott meg. A pénzügyi alkalmazottak méltányosabb bérezést, jobb munkakörülményeket, a tevékenységükhöz szükséges informatikai rendszer korszerűsítését kérik, és ha nem kapják meg, általános sztrájkot hirdetnek, amelynek következtében meghatározatlan ideig leáll a munka a pénzügyi hivatalokban. A szakszervezet spontán tiltakozásokat is kilátásba helyezett a sztrájk kihirdetéséig. * Ugyancsak tegnap jelentette be a Román Vasúttársaság (CFR) személyszállító részlegének szakszervezete (FNFMCV), hogy szeptember 15-én figyelmeztető sztrájkot tartanak. Kifogásolják, hogy a vállalatnak még mindig nincs jóváhagyott költségvetése erre az évre, nincs biztosítva az ágazat „koherens” finanszírozása, nincs beruházási terv a személyszállító mozdony- és kocsipark teljes cseréjére. Nyilván a béreikkel is elégedetlenek, vonzó fizetések híján ugyanis a munkaerőhiány már most meghaladja a hatezer főt, és az idei túlórák száma tízezres nagyságrendű.