Farkas Réka
Románia államháztartási hiánya azért lesz a tervezettnél nagyobb, mert GDP-je 3,5 százalékát a háborúban álló Ukrajna és a kritikus helyzetben lévő Moldova megsegítésére fordította, 2 százaléknyi terhet rótt ki a schengeni csatlakozás elmaradása és még katonai költségvetését is 2,5 százalékra emelte a NATO által elvárt 2 százalék helyett – ezekkel az érvekkel próbálta Marcel Ciolacu miniszterelnök elbűvölni az EU döntéshozóit, hogy elfogadják a korábban vállalt 4,4 százalékos deficitjének a meghaladását és ne vágják el Románia uniós támogatásait.
Valóban, ha a román kormányfő által bemutatott 6 százalékos, igen „divatos”, EU-s trendekbe illeszkedő többletkiadást nézzük, azt mondhatjuk, Románia nemcsak nagyon jó tanuló, de túlteljesítette saját vállalásait is.
Csakhogy az Ukrajnának és Moldovának nyújtott támogatások elenyészőek, ezek egy részét az EU fedezte, és az Európai Bizottság becslései szerint legfeljebb a romániai GDP 1,5 százalékát teszik ki. A schengeni csatlakozás elmaradásának költségei új színfoltot jelentenek, korábban évi 2–3 milliárd euróra becsülték ezt a veszteséget, ami töredéke a most előkapott 2 százaléknak – de jól hangzik és a nyugat-európai lelkiismeret-furdalásra apellál. A hadügyre szánt költségvetés növelésére való hivatkozás pedig azért csalóka, mert már eleve 2,5 százalék szerepelt az idénre tervezett büdzsében. Ugyanakkor az idei költségvetés összeállításakor már kilenc hónapja dúlt az ukrajnai háború, csúcson volt az energiaválság, az ezek miatti többletkiadások mind helyet kaptak az ország gazdálkodását meghatározó dokumentumban, és a schengeni csatlakozás elmaradása is tény volt, mire megszavazták a kormány által beterjesztett büdzsét.
Nem tudjuk, mennyire sikerült meghatnia Ciolacunak az EB illetékeseit, de a bizottság szóvivőjének nyilatkozata alapján nem nagyon. A tárgyalások után azt mondta: Románián áll, milyen intézkedéseket tesz, hogy tartani tudja a vállalt hiánycélt. Nem e kért 5,5–6 százalékosat, hanem az ígért 4,4-et.
Sikerként jelentette be Ciolacu, hogy határozottan elutasította az áfa 19 százalék fölé emelését, de tudjuk, ami jön, az sem fenékig tejfel, a kormány által kidolgozott, csak kiszivárogtatásokból ismert intézkedéscsomagok komoly terhet jelentenek majd a magánvállalkozásoknak, alkalmazottjaiknak és csekély megszorítást az államnak. Szakértők sokasága kongatja a vészharangot, hogy amire készülnek, több kárt okoz, mint amennyi hasznot termel, de úgy tűnik, hiába. A jövő évi választások szorításában vergődő kormánykoalíció a tűzoltásra összpontosít, retorikai fordulatokkal igyekszik rózsaszínűre festeni a szürke jelent és a sötét jövőt, próbálja semmissé tenni saját felelősségét, az elkövetett hibák sorozatát, a felelőtlen pénzpazarlást, a rossz gazdálkodást. A számokkal és szavakkal játszva, távol a valóság talajától.
Borítókép: Brüsszeli kézfogás. Fotó: gov.ro
