Emlékeztetett arra: az elmúlt évben kétszer is járt Kijevben, és hangsúlyozta, hogy Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása mellett, elítéli az orosz agressziót, és legfontosabb célnak a béke elérését tekinti.

A Három Tenger Kezdeményezés (3SI) a gazdasági kapcsolatok, a tágabb régión belüli hatékony összeköttetés elősegítése érdekében jött létre – mutatott rá továbbá a magyar államfő, és bejelentette, hogy 2025-ben Magyarország ad helyet a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozónak és üzleti fórumnak.

Novák Katalin üdvözölte Görögország csatlakozását a 3SI-hez, de ugyanilyen fontosnak tartja a nyugat-balkáni országok felkarolását a kezdeményezésen keresztül. A köztársasági elnök a hat nyugat-balkáni ország felé történő fokozatos nyitást részesítené előnyben, mivel – amint fogalmazott – az észak-déli összeköttetés nem ér véget a határainknál.

Klaus Iohannis államfő tegnap azt nyilatkozta az értekezlet után, hogy Románia elérte a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójára kitűzött céljait. Örömét fejezte ki, hogy Görögország felvételt nyert a Három Tenger Kezdeményezés tagállamainak sorába, míg Ukrajna és a Moldovai Köztársaság társult tag státust kapott. Iohannis lengyel és litván hivatali kollégájával, valamint a horvát miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatót az értekezlet után, amelynek a Cotroceni-palota adott otthont.

A Három Tenger Kezdeményezés az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között fekvő 12 ország, az Európai Unió tagállamainak közös kezdeményezése a régió kereskedelmi kapcsolatainak a kiterjesztése érdekében. Az együttműködésben Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia vesz részt. A találkozón elfogadott megállapodás szerint a 3SI Görögországgal bővül.

Felszólalása után Novák Katalin kétoldalú megbeszélést folytatott Gitanas Nauseda litván elnökkel, Litvánia 2024-ben lesz házigazdája a Három Tenger Kezdeményezésnek.