Órarend 1890-ből Faluvégi aláírásával
Lapozgatom a XIX. század végi, Család és iskola című nevelés- és oktatásügyi szakközlönyt, melyből egyértelműen az tűnik ki, hogy a gyermekeink nevelését-tanítását végzőknek nemcsak a tisztelet, hanem az anyagi juttatások, a méltányos fizetés is kijárt, s a pedagógusokat érő elmarasztalásokról, az emberi méltóságot lealacsonyító bérezéssel kapcsolatos elégedetlenségekről szó sem esett az Osztrák—Magyar Monarchia idejében.
Az országos szinten terjesztett lapban Háromszék vármegye nevelőiből is sokan jelen voltak írásukkal. Így például Darkó Mihály dálnoki néptanító (Darkó Jenő — 1880—1940 — bizantinológus édesapja, kinek síremléke a falu temetőjében), dr. Szász István és Szász Béla Mikó-kollégiumi tanár, a vallásos nevelés szentgyörgyi apostola, Révay Pál vártemplomi református lelkész, a Kossuthot Turinban meglátogató sepsiszentgyörgyi díszpolgári küldöttség tagja (síremléke a vártemplom cintermében). A lap lelkes támogatója volt Szemerjai dr. Szász Domokos (1838—1899) erdélyi református püspök, egyházi író, kinek síremléke a kolozsvári Házsongárdi temetőben található. Több szerző közölt Kézdivásárhelyről, Zágonból, Felsőrákosról. Az is említésre méltó, hogy a lap a nevelésügy és a szülők fórumának nevezte magát, így nem volt olyan témakör, amelynek közlését fel ne vállalta volna. Felsőrákos Török Áron nevű unitárius lelkésze arról írt, hogy a faluban 1883-ban önképzőkört alakítottak, mert a felnőtt írástudatlanok száma 40-re nőtt. A Dálnok-köri tanítóegylet Albisban tartott tanórát, ahol Bathó János (1859—1945) későbbi zeneszerző mintatanítást végzett. A lap 1875-ben és 1876-ban közli a színműíró Szigligeti Ede, majd Deák Ferenc és gr. Mikó Imre gyászjelentését, Huszka József sepsiszentgyörgyi rajztanárnak a székelyföldi magyar díszítési motívumokról az 1883. évben megjelent munkája recenzióját. A Sepsi-köri tanítóegylet titkára Cseri Gyula árkosi unitárius néptanító volt, akiről utcát is elneveztek a faluban a rendszerváltás utáni évben. A bekötött évfolyamok Faluvégi András árkosi néptanító tulajdonát képezték, aki XIX—XX. század fordulóján e sorok írója édesapjának volt többek között gyümölcsfaoltást és -szemzést oktató mestere, Árkos község jeles rektortanítója. Felmenője, Faluvégi Albert (sz. 1846) teológus, külföldet járó tanító, intézeti tanár a Család és Iskola külső munkatársa volt. Kurta Mária, Kurta Ferenc árkosi származású sepsiszentgyörgyi matematikatanár özvegye a folyóirat hat bekötött évfolyamát az Árkosi Tájmúzeumnak ajándékozta.
